Századok – 1896

Könyvismertetések és bírálatok - Fraknói Vilmos: Mátyás király levelei. Külügyi osztály. II. kötet. Ism. Á. A. 352

352 történeti irodalom. 352 sok helyt adtam kifejezést, a melyekre birálő úr nem kiváncsi. Erre csak azt mondhatom, hogy a ki valamely írónak subjectiv nézeteire nem kiváncsi, az ne olvassa el munkáját, Ezekben kivántam a fennebbi sorokra válaszolni s csak azt teszem még hozzá, hogy én magam is látok több hibát e munkámban, de nem ott a hol a biráló úr. S ha idő múltával — feltéve de meg nem engedve — e munka újra való kiadása és ezzel átdolgozása szükségessé válnék, e hibákat, mellőzném is, és ott a hol esetleg kételkedném, s tanácsra volna szükségem, egy szakértő véleményét kérném ki. BÁRCZAY OSZKÁR. Mátyás király levelei. Külügyi osztály. Második kötet 1480— 1490. Közzéteszi: Fraknői Vilmos. Budapest, 1895. Mátyás király leveleinek ezen kötete a külügyi levelezéseket zárja be. Összesen 249 levelet tartalmaz e kötet, melylyel együtt a két kötetben közzétett levelek száma hatodfélszáz, ezek között 245 olyan, mely e gyűjteményben látott első izben napvilágot. E levelek között a legtöbb azon összeköttetést világítja meg, melyben Mátyás a szentszékkel állott; öszszesen 215 levél vonatkozik ez összeköttetésekre, a legtöbl> valamennyi között, mert a császárral folytatott levelezés nagyon is hézagos, a Fridrikhez írt levelek közöl csak 20 maradt reánk. A kötet élén Fraknői tollából nagyobbszabású tanulmányt olvasunk, melyben Mátyás királyt mint levélírót jellemzi. Levelei irály tekintetében két csoportra oszthatók. Míg az elsőbe tartozók a klassikus mintákat utánozni törekvő humanisták művei, s mint ilyenek, gyakran a legapróbb részletekig kicsiszolt formát mutatnak, addig a másodikba tartozók a formában, szerkezetben észrevehető pongyolaság által tűnnek ki. Ez utóbbiakban nyilvánul legjobban a nagy király egyénisége, melyekben ő maga közvetlenül szólal meg, saját maga fogalmazván azokat, Az 1462 — 68. években a királyi kanczelláriát elhagyó ékes formában írt levelek nagyrésze Janus Pannonius és Yitéz János tollából erednek. Magukon viselik e levelek fogalmazóik szellemének minden bélyegét. De nem mind került ki az ő tollúk alól. Ok iskolát alapítottak, melynek kiválóbb tagjai Beckensloer János és Hántó György az ő szellemükben működtek ugyan, de mestereiket utói nem érték. 1471-ben Veronai Gábor működésének nyomait látjuk Mátyás leveleiben, de már a következő évtől kezdve maga fogalmazza leveleit, sőt a neki bemutatott fogalmazványokon sajátkezűleg nem egyszer javításokat is tesz. Ily módon az 1471. év nemcsak