Századok – 1896

Könyvismertetések és bírálatok - Bárczay Oszkár: A hadügy fejlődésének története. Ism. Acsády Ignácz 346

346 TÖRTÉNETI IRODALOM. 346 képzelete azt az időt. midőn tapasztalatokkal bőven megrrkodva visszajöhet hazánkba s jó szüleinek keblére borúihat. Keleti utazásaiban már rendszeres naplót vezet Széchenyi, s lia azt leveleivel összevetjük, rendkívül tanulságosan tűnik elénk az az elhatározás, a mely lassankint mind világosabb arányokban bontakozik ki lelkében, hogy eddigi élményei alapján fog űj élethez, a haza javára s boldogitására. Majdnem lépésről-lépésre kisérhetjük e kétrendbeli adatok segítségével Széchenyi fejlődését, amint azt Zichy Antal, a kinek annyit köszönhetünk e részben, meg is teszi. A tudós kiadó nemcsak a közzétett anyagot használja föl, hogy Széchenyi életének e legkevésbbé ismert korszakát tisztázza, hanem más forrásokat is felkutat, hogy a mutatkozó hézagokat kitöltse. Csak helyeselhetjük abbeli eljárását is. hogy a közlött levelek tartalmát rövid kivonatban nyújtja a kötet végén, a mivel úgy a használhatóság, mint a gyors áttekintés szempontjából egyaránt szükséges munkát végzett. Az egész kötet nemcsak méltán sorakozik Széchenyi műveinek eddigi köteteihez, hanem érdekesség szempontjából majd a legelső helyre sorozandó. DR. VAOZY JÁNOS. A hadügy fejlődésének története. Irta Bárczay Oszkár. Első kötet 68, második kötet 135 szövegbeli ábrával és 2 melléklettel. Budapest, Kiadja a magyar tud. Akadémia 1895. Az általános védkötelezettség korát éljük s a haderő a szó teljes értelmében a fölfegyverezett nemzetté nőtte ki magát, melyet a vér és az érdek ezerszeres kapcsai fűznek össze a társadalommal. A katonai szellem bizonyos tekintetben áthatolja a tömegeket s mélységes mélyeiben befolyásolja a békés munka szervezetének egész szövevényét. Nincs szocziális íéteg, nincs népelem vagy akár csak család, mely valamelyik tagja által a véderővel közvetlen összeköttetésben nem állana. Nincs felnőtt ember, a ki ha maga nem katona, esetleg fia. testvére, vérrokona útján a véderő iránt, régente ismeretlen, érdeklődést nem érezne, állapotáról, szervezetéről, belső életéről a maga módja szerint és műveltségéhez képest némi tájékozást szerezni nem óhajtana. Aktuálissá vált minden könyv s az olvasó közönség szélesebb köreire is számíthat, mely a véderővel, a hadügyekkel foglalkozik s erre az érdeklődésre legalább a műveltek sorában az olyan munkák is bizton számíthatnak, melyek nem a jelennel foglalkoznak, hanem arról nyújtanak felvilágosítást, hogyan katonáskodtak a rég porladozó nemzedékek, minő