Századok – 1896

Értekezések - BÉKEFI REMIG: Árpádkori közoktatásügyünk és a veszprémi egyetem létkérdése - II. közl. 310

326 ÁRPÁDKORI KÖZÖK TATÁSÜGYÜNK hogy a Szent István uralkodása alatt (1008-ban) alapított veszprémi püspökség és káptalan r

mellett hihetőleg fenállott egyházi iskolából fejlődött« és »Úgy látszik, hogy csak III. Béla (1173—1196) emelte a veszprémi káptalani iskolát egyetem rangjára.«1) Kerékgyártó szintén egyetemet lát a veszprémi iskolában.2

) Szabó Károly úgy véli, hogy az iskola Szent István korában jött létre, de egyetemmé csak később fejlődött.3

) Beöthy szerint »A veszprémi egyetemet is még a XII. században alapította valószínűleg III. Béla л*) r Baráti Lajos most megjelenő munkájában tanítja, hogy »az Árpádok korában volt már egyetemünk is, Veszprémben. Ez a párisi mintájára volt szervezve.«5

) Pauler névszerint nem jeleli meg a veszprémi iskola fokát, hanem »hires iskolá«-nak mondja, »mely az egyház mellett, mióta a keresztény katholikus hit az országban meggyökerezni kezdett, fennállott.«®) Ezen eljárásból — hiszem, helyesen — azt következtetem, hogy Pauler a veszprémi iskolát nem tartja »Studium generale «-пак. Denifle a veszprémi iskolát nem veszi föl a »Studium generale«^ közé.7) Kérdés most már : Helyes-e azon felfogás, mely a veszprémi iskolában egyetemet (studium generale) lát, vagy nem? Vagyis arról van szó: Egyetem (studium generale) volt-e a veszprémi iskola, vagy nem ? A válasz megadása nagy körültekintést s óvatosságot követel. Miért is a kérdés tárgyalásánál az összehasonlító módszert követem. Hiszen a természettudományoknál is ez járt legtöbb sikerrel ; — pedig a természeti törvények az emberiség és a nemzetek életében ismétlődnek. S tényleg, mióta a történetírás a nemzeteket egy nagyobb organizmus kölcsönös hatású részeinek tekinti, — a nemzet életét irányító eszmék sokkal világosabbak, az intézmények sokkal érthetőbbek úgy keletkezésökben, mint fejlődésök valamennyi fokozatán. ') Ábel Jenő: Egyetemeink a középkorban 3. és 4. 1. 2) Kere'kgyártó Ârp. : A míveltség fejlődése Magyarországban I. 484—485. 1. 3) Szabó Károly : Kún László 30. 1. (Magyar Tört. Életrajz. П. k.) *) Beöthy Zsolt : A magyar nemzeti irodalom történeti ismerteéset. I. k. 19. 1. s) Szalay-Baróti : A magyar nemzet története. I. 392. 1. •) Pauler: A magyar nemz. tört. az Árp. II. 416. 1. ') Ezen eljárás azt mutatja, hogy a veszprémi iskolát ő nem tartja studium generalénak ; habár szavaival nem tagadja meg határozottan, hanem csak kételkedik rajta. Denifle : Die Universitäten des Mittelalters. I. 413. 1.