Századok – 1896
Értekezések - BÉKEFI REMIG: Árpádkori közoktatásügyünk és a veszprémi egyetem létkérdése - II. közl. 310
ÉS A VESZPRÉMI EGYETEM LÉTKÉRDÉSE. 327 Mindenekelőtt tehát a középkori egyetem nevével és keletkezésével kell tisztába jönnünk, hogy az egybevetés munkáját elvégezhessük. A tanitézetet még a XIII. század legelején is »scolae«nak hivták; a tanitás jelzésére meg a »Studium« szolgált.1) De ekkor már változás esik a dologban. A »Studium« tanintézet értelemben lesz használatos.2) Természetes dolog, hogy a kevéssel előbb létrejött, vagy ekkor keletkező egyetemeket is eleinte ezen néven nevezték. A szervezetében s egész lényében új tanintézet, az egyetem, azonban a régi elnevezéssel nem éri be, mert ez nem fejezte ki híven természetét. így születik meg a »Studium generale« név, amely írásban csak 1233—34-ben fordul elő legelőször, — habár bizonyára előbb is használták.8) Az új elnevezés (studium generale) azonban nem tudja a régit (studium) egyszerre kiszorítani, sőt ez a XIII. században még gyakrabban fordúl elő, mint amaz.4) A »studium generale« elnevezés kijegeczesedett alakjában olyan tanintézetet jelent, melyet mindenki látogathat. Ezt tehát nemzeti különbözőség nélkül mindenki fölkereshette. Aki a tanfolyamokat itt elvégezte, vizsgálatra bocsátották, akadémiai fokot szerezhetett magának, s tanulmányi végzettségét és jogát a tanításhoz mindegyik studium generálén elismerték; — csak Páris és Bologna biztosított magának kiváltságos helyzetet.5) A veszprémi iskoláról szóló 1276-iki oklevélben IV. László király » studium «-nak nevezi a tanintézetet.6 ) Ez az elnevezés azonban nem döntő. Mert ekkor nemcsak az egyetemeket, hanem a többi tanintézeteket is, sőt egy helynek •összes tanintézeteit is »studium« néven ismerték.7) S így IV. László is használhatta a »studium« elnevezést, ha nem egyetemet, hanem egyszerűen csak iskolát értett is alatta. Szóval a veszprémi iskolának »studium« elnevezéséből a tanintézetnék egyetemi volta mellett és ellen egyenlően alkothatunk bizonyítékot. Az egyetemek (studium generale) létrejövését a legújabb ') Denifle : Die Universitäten des Mittelalters. I. 9—10. 1. «) 11. az: U. о. I. 7. 1. ») Z7. az: U. о. 2. 1. •) U. az: U. о. 3 és 5. 1. 6) Denifle: Die Universitäten. I. 19, 21 és 22. 1. •) .... ut ibidem studium, quod hactenus floruerat, reformetur. (Katona : Hist. Crit, T. I. Ord. VHI. a praeíatióban. — Fejér : Coi. Dipl. T. Y. Yol. H. 347. 1.). ') Denifle : Die Universitäten des Mittelalt. I. 7. 1. 22*
