Századok – 1896

Tárcza; Önálló czikkek - Pór Antal: Válasz Zsatkovics Kálmán ur helyreigazítására 168

TÁRCZA. 171 Volt idő, mikoron azon véleményben valék, hogy germanus nevezet alatt testvért kell érteni, és mert I. Károly király felesé­gének Henniko (Henrik) nevű törvényes fivére, a genealógia eddigi tudása szerint, nem volt, ahhoz a nézethez hajoltam, hogy ezen Henniko Lokietek Ulászló lengyel királynak természetes, házassá­gon kívül született fia.1 ) De későbbi tanulmányaim azon nézetre hoztak, hogy a germanus nevezet alatt nálunk a XIY. században oldalági rokont, unokatestvért értettek,2 ) amiért ma már nem tarthatom a mondott Hennikót idősb Erzsébet királyné testvéré­nek, hanem tartom valamely távolabbi rokonának, valamely — a cseh koronához csatolt — sziléziai herczeg fiának, minthogy Nagy Lajos király őt Henico boemus noster familiaris dilectus-nak nevezi és 1362 május 8-án kelt levelében arra kéri Kanizsai István zág­rábi püspököt, engedné át a sopronmeg3T ei Kertes (Pamgort, Baumgarten) és Nádasd nevű birtokait a nevezett Henikónak. — A püspök szó nélkül teljesítette királya óhajtását annál inkább, minthogy ez megígérte neki, hogy majd megszolgálja ezt a szí­vességét.3) E birtokokat alighanem azért adta Nagy Lajos király He­nikónak, hogy megházasíthassa. Mert nemsokára úgy találjuk, hogy Heniko, ki Sopron vármegyében Szászlopot (ma Oszlop) is birta és e birtoka után, melyen valószínűleg rendesen lakott, Szászlo­pinak neveztetett, férje Pothli (Petőfalvi) Pál leányának, Moz­nak,4 ) kit a király, miután testvérei elhalának, fiúsított (praefi­ciált) is. Igen ám; de a Szászlopi fiúsított Moz asszony fivére, Pothli Pálfia Miklós még halála előtt eladta Pothl, Pordány és Bideskút nevű birtokait a Kanizsaiaknak. Ekkor Heniko, kit immár Hamui-nak is hínak, ármánykodásra adta magát, melynek következménye az lett, hogy az országbíró a szóbanforgó fekvőségeket neki itélte, Kanizsai István püspököt pedig bebörtönözték, utóbb a pápa köz­benjárására száműzték.5 ) De az ármány végre is kiderült ; Nagy Lajos király meg­semmisítette az országbíró Ítéletét, idősb Erzsébet királyné pedig meghagyta Oppelni Ulászló nádornak, mint Sopron vármegye ispánjának, hogy Pordányt, Pothlt és Bideskutat adja vissza a Katii. Szemle, 1891. 203. ') Turul, 1892. 123. 3) Sopronm. Okit. I. 336. 4) Ezen Pothliak, ha nem csalódom, bevándorlott olaszok valának, talán Nagy Lajos király zsoldosai a nápolyi hadjárat alatt, mint a Wol­fartok, minthogy családjok egyik tagja Lombard, Lombár, Lambár ragad­vány nevet visel. (Sopronm. Okit. I. 368., 373., 408. sat.) 6) Sopronm. Okit. I. 356., 383., 386. — V. ö. Fejér, CD. IX/IV. 212.

Next

/
Oldalképek
Tartalom