Századok – 1896
Tárcza; Önálló czikkek - V. J. Értekezések iskolai értesítőkben - 172
172 táEcza. zágrábi püspöknek, kit a király száműzetéséből haza hívott és mind nagyobb bizalmára méltatott.1 ) Ezzel vége szakadt Heniko (Hamui, Hanulo) szereplésének Magyarországon. Ha mint vilnói várnagy még egyszer visszakerült ide, és pedig mint egy litvai herczeg követtársa, annak okát a rokonságban gyanítom, mely őt ifjabb Erzsébet királynéhoz, kit személyesen is kellett ismernie, fűzte. Gryanításomat a lengyel történetírók, ha ugyan tudomást szereznek jelen törekvéseimről, — lehet — bizonyosságra emelik. PÓR ANTAL. ÉRTEKEZÉSEK ISKOLAI ÉRTESÍTŐKBEN. E czím alatt jórészt ama kisebb terjedelmű, de fontos tárgyú dolgozatokról szólunk, a melyek középiskoláink történetét foglalják magukban. A múlt iskolai év végén ugyanis a közoktatásügyi kormány rendeletére a legtöbb értesítő az illető iskola rövidebb-hosszabb történetéről sorol fel adatokat, többé-kevésbbé feldolgozva azokat. Általában elmondhatjuk, hogy középiskoláink tanárai a lehető legnagyobb buzgalommal teljesítették feladatukat s mind a politikai, mind kivált a művelődés-történelem nagy épületéhez sok becses anyagot halmoztak össze, a melyeket nem is mellőzhet az, a ki hazánk művelődés történelmét tanulmányozza. Az ilyen tárgyú dolgozatokon kívül néhány szóval megemlékezünk az olyan értekezésekről is, a melyek akár az irodalomtörténet, akár a politikai történet körébe tartoznak. Először az iskolák történelmét tárgyaló dolgozatokról szólunk. Vojnits Döme »Az ESZTERGOMI KÁPTALANI ISKOLA ÉS GYMNASIUM TÖRTÉNETE I. RÉSZ« czímű műve »a pannonhalmi sz. Benedek-rend esztergomi főgymnasium« értesítőjében jelent meg. Egyike a leghasználhatóbb s legbecsesebb ily tárgyú dolgozatoknak. írója számos kiadott és kiadatlan forrást felhasznál, hogy az esztergomi káptalani iskola legrégibb történetét tisztázza. Ez iskola —véleménye szerint — már az ezredik évben fennállott s folytonosan működött 1543-ig, midőn a káptalan a városból elköltözött. Erre hosszú szünet következett, mígnem a jezsuiták 1687-ben újra megnyitották az iskolát s vezették 1773-ig. Ennek a kornak iskolai történetét öleli fel Vojnits dolgozata, a melyben egyszersmind a középkori tanítás rövid, de szabatos képe is elénk tárul. A szerző igen helyesen nem elégszik meg annak elmondásával, kik alapították az iskolát, kik tartották fenn, hanem azt is fejte') L. ily czím alatta Katii. Szemle'-he.n (1891. évf.) megjelent értekezésemet : Kanizsai István, zágráli püspök.
