Századok – 1896

Értekezések - ANGYAL DÁVID: Báthory Gábor uralkodása - II. bef. közl. 114

BATHOIIY GÁBOR URALKODÁSA. 117 Pongráczot és Kornis Zsigmondot előre küldötte Kolozsvár elfoglalására. Midőn utánuk akart indúlni, seregében lázadás keletkezett. A felsőmagyarországi nemesség nem akart tovább menni, azt mondották, bogy a katholikusok törnek Báthoryra, hogy szégyen magyarnak az egyetlen magyar fejedelem ellen támadni, a ki semmit sem vétett a király ellen. Hivatkoztak az eperjesi határozatokra. Hangulatukat jellemzik a Forgách támadásával foglalkozó egykorú versnek következő sorai: Pápa akaratja : egy magyart másikra Támasszon egymásra : őket elfogyassa ; Mit vétett ellened neked Erdélyország, Ellenséged mert volt neked csak hajdúság.1

) Sokan elhagyták a tábort, az ott maradtak is kelletlenül követték Forgáchot, a ki julius 21-én érkezett Kolozsvárra. A város néhány napig ellenállott, de julius 25-én megadta magát. Forgáchot itt még nagyobb öröm érte : sok erdélyi jelent meg táborában. Ezek közt volt Sarmasághy Zsigmond, a ki .1610 végén Kendiéktől Erdélybe szökött s most újra elpártolt. Vele jött Kemény Boldizsár, a későbbi fejedelem atyja és Petky János, a volt erdélyi kanczellár, a »Virtus és Voluptas vetekedésének« fordítója, a kinek nejét, mint akkor beszélték, Báthory meggyalázta, midőn Petky a portán járt követségben.2) A Tliurzótól kapott utasítás szerint Forgáchnak Kolozsvárnál meg kellett volna állapodnia. A nádor talán úgy számított, hogy a Kolozsvárra összehívott országgyűlés beleegyezésével vagy az új fejedelem, vagy Báthory oly feltételeket fogadna el, melyekben az udvar is megnyugodhatnék. De Forgáchnak még nem kellett a béke, tovább ment, elfoglalta az üresen hagyott Gyulafehérvárt s augusztus 5-én Szerdahelynél ütött tábort, nem messze Szebentől, a liol Báthory tartózkodott. Hadul is Szeben felé tartott, de a várnak derekas ostromához nem foghattak alkalmas tüzérség és gyalogság hiányában. A szerdahelyi táborban megjelent Bethlen Gábor is, Erdélynek ekkor tekintélyre és vagyonra első főura, aki Forgách állítása szerint hűséget esküdött a királynak. Ügy látszik, hogy Bethlen ki akarta kémlelni Forgách szándékait s talán hajlandó lett volna a fejedelemséget elvállalni, ha a török fenhatóságát Forgách feltételei meg nem sértik. Hanem úgy vette észre, hogy Forgách helyre akarja állítani azt a német uralmat, »a kinek elrázásáért sok halmot raktak ') L. Thaly Kálmán : Ismeretlen Históriás Énekek. (Századok 1871. 325, 327. 11.) 2) Starzer 1610 nov. 13-iki jelentése szerint (Bécsi áll. levt. Turcica.)