Századok – 1896
Értekezések - ANGYAL DÁVID: Báthory Gábor uralkodása - II. bef. közl. 114
118 • angyal dávid. az erdélyiekből.« Azért visszaérve Dévára megizente Forgáchnak, hogy elindul a török császár segítségének sürgetésére.1 ) Más csapás is érte ekkor a reményekben még mindig kifogyhatatlan hadvezért. Nagy András meghallotta, hogy Bosnyák Tamás Bajom várát, a hajdúvezér tulajdonát elfoglalta, s hogy háborgatja a debreczeni liarminczad jövedelmében is, melyet Báthory ajándékozott e változékony liivének. Több se kellett Nagy Andrásnak. Szebenbe szökött Báthoryhoz, a ki már úgy is kisértgette, azután Magyarországba sietett s megverte Bosnyák Tamást Diószegnél. Báthory a Bosnyáktól nyert zászlókat a töröknek küldötte. Ekkor Erdélyben lényegesen megváltozott a hangulat Forgách rovására. Augusztus 24-én a Radullal egyesült Forgács tábort ütött Medgyes mellett, mert Forgács a következő napra országgyűlést hívott össze Medgyesre. Itt akarta magát, vagy talán Homonnai Györgyöt fejedelemmé választatni. Hanem oly kevesen jelentek meg, hogy meg nem tarthatta a gyűlést. A székelyek nem akartak elpártolni Báthorytól s ezt az alkalmat Hadul felhasználta a székely föld feldúlására. Forgách nem átallott neki segíteni. A tizenkét napi pusztítás után az egyesült csapatok Hadul ajánlatára Brassó elé vonúltak. Itt tudták meg, hogy Báthory elhagyta Szebent, elfoglalta Szászsebest és Medgyesnek tart. Forgách utána akart menni, de az oláhok haza felé takarodtak a székelyektől szerzett zsákmánynyal. Azt mondották, hogy védelmezni kell országukat a török s tatár ellen. Most látta csak Forgács, hogy miért kívánkozott Badul Brassó felé. Alig hogy Radul elhagyta Erdélyt, a Bethlentől megsürgetett török segítség is átkelt az erdélyi határon. Forgách próbálta ugyan megakadályozni a tatárok átkelését, de több baja volt a saját embereivel, mint az ellenséggel. Hiában igyekezett Czobor Mihálylyal, Nyáry Istvánnal, Melith Péterrel s Bocskay Miklóssal együtt féken tartani seregét, haza vágyódó katonái nem engedelmeskedtek. Szeptember 18-án kénytelen volt Badul után menni Oláhországba. Midőn innen még egyszer vissza akart fordúlni Erdélybe, a magyar katonák azzal fenyegették, hogy megkötözik s úgy viszik Báthorynak. Le kellett tehát mondani a hadi vállalatokról. Szeptember 29-én érkezett Forgách Radullal a moldvai határhoz. A következő napon egy erdőben a tatárok és oláhok táborára törtek, elvették összes ágyúit és szekereit. Radul most elvált Forgáchtól. Ekkor a megfogyott csapatok J) Mikó 206.-1. s Bethlen fontos levele Kemény és Kovács : Erdélyország Tört. Tára II. 189. 1.
