Századok – 1896

Értekezések - ANGYAL DÁVID: Báthory Gábor uralkodása - II. bef. közl. 114

116 • ANGYAL DÁVID. török támadja, de egyszersmind magának is segítséget kér, ha a porta őt támadja. Thurzó nagyon ajánlotta a követektől átadott szerződés megerősítését. Mind hiában. Bécsből megparancsolták az erdélyi hadjáratot. Thúrzó 1611 junius 15-ére Eperjesre gyűlésbe hivia a felsőmagyarországi rendeket. A gyűlés elhatározta a személyes felkelést s a megyei katonaság táborba szállását — a hajdúk ellen. Erdélyről a nyilvános tárgyalások nem igen szóltak. Thurzó is azt remélte, hogy a hadjárat czéljait az eperjesi határozatok értelmében bizonyos korlátok közé szoríthatja.1) Annál többet remélt Forgách Zsigmond, midőn junius 29-én kiindúlt Kassáról a rég óhajtott hadjáratra, körülbelül ötezer emberrel. Átkelve a Tiszán serege ugyancsak megszaporodott. Nagy András, a rettegett és gyűlölt hajdúvezér 1611 elején Báthorynál volt, de még Serbán Radul támadása előtt Magyarországba szökött. Elpártolásának fő oka az volt, hogy értesült az eperjesi gyűlésről. Nem birta megakadályozni Forgách átkelését a Tiszán, jónak látta tehát megadni magát. Forgách most azt hitte, hogy minden meg van nyerve. A hajdúk segítségével akarta elfoglalni Erdélyt a hozzá tartozó vármegyékkel együtt. Thurzó megijedt s Tokajra sietett Forgáchhoz. A nádor a hajdúkat ártalmatlanná akarta tenni, nem bizott hűségökben s attól tartott, hogy szövetségök »nagyobb tüzet és zűrzavart« fog támasztani. Forgáchot azonban nem lehetett < mérsékletre és óvatosságra birni. Reményeit még fokozta az, hogy a hajdúk elfoglalták Sarkadot, Kerekit, Telegdet néhány más kisebb bihari erősséggel együtt. У árad ellen nem boldogúlt Forgách, pedig e törekvésében a nádor is támogatta. Ott Rhédey kapitány »megfelelt tisztének hazája és nemzete javáért,« noha oly beteg volt, hogy a maga erejéből mozdúlni sem tudott.2) Forgách Szabolcson, Szatmáron és a Szilágyságon át Kolozsvárnak tartott, hogy Serbán Radullal minél hamarább egyesülhessen. Zilahon értesülve Radul diadaláról, Sennyei 0 L. Szilágyi: Okmányok és Levelek az 1611. év tört. (Történet. Lapok I. 709,) Thurzó leveleit Kadulhoz s a királyhoz (Act. Th. Fase. 2. nro. 43. s 40.) ; Thurzó véleményére nézve jelleméből s helyzetéből merítjük a bizonyítékokat. De vannak közvetlen bizonyítékaink is. L. különö-sen az Instructio Pro Dno Andrea Keczer 1611 aug. 19. (Act. Th. Fase. 1. nro 108.). Itt mondja: Eecordatur benigne S. В. M. me Palatinum S. Mtis fidelem servitorem, demisse semper institissem, ut dispersis hajdonibus cum Bathoreo non armis sed per compositionem omnia transigantur . . . Verum dum S. Mtis expressa voluntas accessisset crebrisque mandatis injunctum fuisset. . . . 2) Thurzó levelei nejéhez П. 291. s Komáromy András : Rhe'dei Ferencz (Hadtört. Közi. 1894. 431. 1.) Szilágyi: Erd. orsz. Emi. VI. 50. 1.