Századok – 1896

Értekezések - THALY KÁLMÁN: Az ónodi országgyűlés történetéhez - II. és bef. közl. 97

AZ ÓNODI ORSZÁGGYŰLÉS TÖRTÉNETÉHEZ. 109 túróczi házához. — Eleresztették, el is ment ; s másfél év múlva háládatlanúl — labanczczá lett. . . . Ugyanez iratok között van még a br. Révay Imre által Tót-Prónán elfogott és vasra verve Eger várába küldött, majd innen a fejedelem parancsából Munkácsra vitetett főbünszerzőnek : a vén Okolicsányi Pálnak is két eredeti levele Rákóczihoz. Ezek elseje 1707. nov. 30-kán kelt, munkácsi rabságából. Okolicsányi hosszasan elbeszéli s mentegeti magát: mint akart ő a békesség tractájának előmozdításával mindakét félnek szolgálni, — de íme, milyen kimondhatatlan keserűségbe és szerencsétlenségbe esett ! Rákóczinak fejedelmi, könyörülő szívéhez folyamodik és esedezik immár nagy-alázatosan : elégelje meg eddigi súlyos rabságát, és bocsáttassa őt haza, túróczi házához. Avagy, ha ezt a kegyet még most talán meg nem nyerhetné : hát hadd lehessen legalább házához közelebb. »Blatnicza, Szklabinya, Árva, Liptó-Újvár is az Fölséged protectiójában vannak:« hadd vinnék át őt e várak valamelyikébe. Majd »megnyomorodott« vármegyéjeért, melyhez »mégis közét tartja,« könyörög ; s minthogy az öreg br. Révay Ferencz főispán egri fogságában elhalálozott : ennek tisztét idősb Révay Mihálynak, vagy a még korosabb Révay Zsigmondnak ajánlja »szoros praescriptióval kegyelmesen conferálni.« Ha pedig a Révayak ifjabb nemzedékéből kíván a fejedelem valakit e méltósággal fölékesíteni: »az ifjú urak között, úgy jut eszemben, hogy legörögjebb Révay Gáspár Uram.« Rákóczi ezen utóbbi kérdést úgy oldá meg, hogy a törvényhatósági teljes jogkörébe még vissza nem helyezett Túrócznak nem főispánt, hanem egyelőre csak főispáni-helytartót (administratort) adott, — a sok praetendens báró Révay közül kiválasztván a nemzeti ügy tekintetében legérdemesebbet : az elhúnyt Ferencznek fiát, a katonai téren is hasznos szolgálatokat tett egy gyalogezred élén vitézkedő Révay Gáspárt.1

) >) Főispáni-helytartóvá kinevező pátense Kassán, 1707. decz. 29-kén, az orsíágtanács-ülésből van keltezve, s érdekesek a következő passusai : »Quibus ex rationibus nuper, sub ipso Gtrali Conventu ad Ónod celebrato, sua authoritate magistratuali Cottus Turócziensis merito sit exutus : totius Confoederationis eotum superinde concinnati testantur Articuli. Ne tarnen ob privationem officiorum, defectum et damnum publicum Begni patiatur servitium : universa Begni publica, politica atque oeconomica, per Officium Administratoris agenda, tractanda et exequanda fore desideramus.« Mely túróczi fő-administratori tisztre kinevezzük tehát ezennel Тек. és Ngos Révay Gáspár, a Haza és szabadság szolgálatában eleitől fogva érdemesült úri hívünket, úgy, hogy »ipse ac totum in gremio Turócziensium incolarum. convocatis compossessionatis Baronibus ac Nobi-