Századok – 1895

II. Könyvismertetések és könyvbírálatok - Wéber Samu. Grádecki Stansith Horváth Gergely és családja. Ism. Á–y. 571. o.

•571 TÖRTÉNETI IRODALOM. az óriási, az úrbéri telkeket is beleszámítva, 789.742 (1200• öles) holdra rugó uradalmat 5 egyenlő részre osztották s ebből a Károlyiak egy ötödöt, mintegy 150.000 (1200 • öles) holdat kaptak, természetesen itt is beleértve az úrbéri telkeket. A AVenckheimok tulajdonkép szintén csak egyötödét kapták (az úgynevezett békési rátát) s csak 3 év múlva Gruber Mária Terézia halála után szállott a grófi ágra a másik ötöd, a gyulai ráta. 2'5

-ödnél többet azonban ők sem örököltek. Ugyancsak megjegyzendő, hogy a csorvási és kis-apáczai puszta részek nem tartoztak a gr. Károlyiaknak jutott szentesi iátához, hanem közös családi vagyonként kezelték azokat 1853-ig. A mű végén álló két családi tábla az, mely Eble Gábor fáradhatatlan kutatásáról, biráló tehetségéről legékesebben beszél. Az itt fölsorolt, magukban véve aprólékos, de egybeállítva teljesen meggyőző adatoknak egybegyűjtése sok utánjárást, körültekintést s költséget követel. S ha Ebiének becsületéré válik, hogy az utánjárást, fáradságot, több helyt sikertelen tapogatódzást nem sajnálta, a gróf Károlyi családnak is becsületére válik, hogy nem kiméivé a költséget, a most élő-Károlyi grófok dédanyjának családját megtisztíttatták a rá kent csufolódásoktól s az ezt tárgyaló művet oly díszesen bocsátotta közre, hogy az méltó legyen ama dus örökségre, melyhez Harruckern Jozefa után jutott. DR. KARÁCSONYI JÁNOS. Wéber Samu, Grádeczi 8tansith Horváth Gergely és családja. Késmárk, 1896. Csak nemrégiben nyert befejezést az »Irodalomtörténeti közlemények«-ben, s jelent meg külön is Iláth György értekezése grádeczi St. Horváth Gergely és Lám S. hitvitájáról, s máris egy ujabb munkáról kell megemlékeznünk, mely a hitvita egyik hősének, Horváth Gergelynek életrajzát tárgyalja. AVéber Samu tagtársunk, kinek főleg a Szepesség történetét tárgyaló dolgozatai olvasóink előtt már rég ismeretesek, a XVI. századbeli kiváló hitvitázónak. Horvátlmak, életrajzában érdekes s a források lelkiismeretes felhasználásával írt munkát nyújt az olvasónak. Horváth Gergely, Sziget vitéz védelmezőjének Márknak fia 1558. aug. 1-én született. 16 éveskorában külföldre ment. s főleg AAuttenbergában és Strassburgban tanult, a theologiai tudományokban lutheránus tanároktól alapos kiképeztetést nyerve. Midőn hazájába visszajött, megismerkedett Lám Sebestyénnel, a késmárki lutheránus lelkész-,