Századok – 1895

II. Könyvismertetések és könyvbírálatok - Ráth György. A Pannonhalmi szt. Benedekrend nyomtatott imakönyvei stb. Ism. Dr. Erdélyi László. 572. o.

•572 TÖRTÉNETI IRODALOM. szel. Lám, ki némileg inkább a kalvinismus, mint a lutheranismus felé bajolt, főleg az úrvacsora kérdésében tartott Kálvinnál. Ez idézte elő a vitát közte és Horváth között, mely elsőbben csak szóval, később irodalmi terén is folyt s kivált az utóbbi téren nagy hullámokat vert föl. Horváth Gergelynek szerepét e vitában Wéber röviden, de jellemzőleg adja elő. Különben is az életrajzi keretben nem terjeszkedhetett ki a vitának minden legapróbb körülményeire. Wéber műve forrásokon, sőt levéltári anyagon alapuló munka. Látszik, hogy szerzője megfelelni igyekezett kitűzött feladatának : Horváth élete ismertetésének. E tekintetben munkája teljes elismerést érdemel. Nagy szolgálatot tett a függelékben adott okmányok közlésével, melyek nagyrészt eddig kiadatlanok voltak. De nem hallgathatjuk el azon kifogást, hogy az idevágó irodalmat, főleg Ráth György értekezéseit nem látjuk munkájában felhasználva. A derék munka érdekében sajnálhatjuk ezt, A—Y. A pannonhalmi szent Beneclek-rencl nyomtatott imakönyvei a Breviárium Monasticum behozatala előtt. Irta Ráth György. Budapest. Pallas Részvény-társaság nyomdája. 1891. 8-r. 57 l. Az egyház reformálása már egy századdal Luther előtt megindult a konstanzi zsinaton. Első dolog volt az egyház hadseregének, a szerzetes rendeknek reformálása. Az ausztriai benczés kolostorok visitatoráúl Albert osztrák herczeg, a későbbi magyar király, óhajtására V. Márton pápa az ausztriai születésű tudós Matzeni Miklóst, az ősi subiacoi kolostor perjelét küldte ki öt rendtársával együtt, Miklóst a melki konvent 1418-ban apátjává választotta s így kolostoruk központja lett a többi kolostorok reformatiójának. Nagy számmal jelentek meg itt vendégek távoli kolostorokból. Magyarországból is, az új fegyelem és szervezet tanulmányozására. A melki módra szervezett kolostorok aztán mint »a melki congregatio vagy unió« tagjai szerepeltek, bár valóságos jurisdictionalis kapocs nem volt köztük. Egységet óhajtottak az unió tagjai a liturgiában is, és elhatározták, hogy a melki kolostor ima-és szerkönyveit kinyomatják. A nappali órák imáit tartalmazó melki breviárium, a Diurnale 1488-ban és újra 1513-ban, Missalejuk 1490. körül, teljes Breviáriumuk pedig 1500-ban jelent meg nyomtatásban. A melki ritust a Tolnay Máté első pannonhalmi főapát elnöklete alatt egyesűit magyar benczések is elfogadták s a