Századok – 1895

I. Történeti értekezések - ÁLDÁSY ANTAL: Az 1707. évi ónodi országgyűlés története. - V. bef. közl. 922. o.

942 ÁLDÁS Y ANTAL. szerű oknál fogva, mert ezáltal Erdélyt teljesen védelem nélkül kellett volna hagyni, jóllehet a veszély még nem rejlett volna ebben, hanem igenis azon körülményben, hogy ha Erdély a császári hadaktól kiürül. Rákóczi onnan a török udvarral érintkezésbe léphetvén, előreláthatólag a török a magyarországi császári hadakat hátulról fogja megtámadni. Ez esetben a magyarországi had két tűz közé szorulván, körülbelül biztosra lehetett venni, hogy a küzdelemből mint győztes nem fog kike­rülni. Ez esetben pedig a bécsi udvar Erdélyt a maga részére elveszettnek tekinthette. Erdély kiürítésének tervét tehát elve­tették. s Rabutint seregével újból visszarendelték Erdélybe, míg a Yág mellé Starhemberget, a Dunán-túlra pedig Pálfyt küldték. Starhemberg még az ónodi gyűlés folyama alatt Yág­ujhelyen erős sánczot készíttetett,1) mely körülmény Rákócziban méltán keltbetett aggodalmat, melynek kifejezést is ad emlék­irataiban : »ha az ellenség megvalósítja azon szándékot, melyet Stahremberg tábornok tervezni látszott : háborúnk három had­járat alatt bevégeződik, és hogyha diplomatiai működéseink nem sikerülendnek : ideje a végső erőfeszítésről gondolkod­nunk.« 2 ) A mint látjuk, a bécsi udvar helyzete nem volt a leg­kedvezőbb. Több oldalról lévén lekötve, nem fejthette ki egyik irányban sem teljes erejét. Ha XIY. Lajos most elegendő erővel siet Rákóczi segélyére, alighanem a fejedelem győzel­mével végződik a harcz. De XIY. Lajosnak eszeágál tan sem volt a szövetséget megkötni. Ha Yetésy híreinek hitelt adha­tunk. Lajos azon utasítással látta el Desalleurs marquist. hogy a szövetség megkötését, melyet Rákóczi mindinkább sürgetett, mindennemű ürügy alatt, a mi épen keze ügyébe esik. huzza­halassza.3 ) Nyíltan nem merte Lajos kijelenteni, liogy a szövet­ség megkötését megtagadja, mert attól félt. liogy ez esetben békére léphetnek a bécsi udvarral, mely körülmény Lajos ter­veire hátrányosan folyt volna be, mert ezáltal a bécsi udvar azon helyzetben lett volna, hogy magyarországi haderejét a külföldi háborúkban felhasználhatja. Azért utasítá tehát Desal­leurst a halogatásra, hogy ezáltal Rákóczit el ne kedvetlenítse s ne tegye hajlandóvá a bécsi udvarrali kibékülésre. így adja elő a dolgot Yetésy, ki egyébiránt több helyen azon vélemé-9 Rákóczi emlékiratai 227 old. 9 Ugyanott. 9 » . . . . d'eluder les instances que le Prince Rakozy et les Hon­grois lui fairoient sous des pretextes que son habilité et les trains des affaires lui fourniront ; affin de les amuser toujours pour les empecher de faire cesser la diversion dont la France avoit encor besoin.« Fiedler, Aktenstücke I. t>. oldal.

Next

/
Oldalképek
Tartalom