Századok – 1895

I. Történeti értekezések - ÁLDÁSY ANTAL: Az 1707. évi ónodi országgyűlés története. - V. bef. közl. 922. o.

AZ 1707. ÉVj ÓNODI ORSZÁGGYŰLÉS TÖRTÉNETE. 943* nyének adott kifejezést, liogy Lajos a szövetséget megkötni sohasem fogja, s ki több izben ösztönzé Rákóczit, hogy béküljön ki a bécsi udvarral. Vetésy a Desalleurs-ről szóló fentebbi hírt azon memorandumában említi, melyet 1715-ben Károlyhoz intézett, s e körülmény ugyan elővigyázatra inthet, miután tudvalevőleg Vetésynek e korból származó iratai nem minden tekintetben tarthatnak igényt hitelre. Ámde ez esetben állítását bízvást elfogadhatjuk, mert a később bekövetkezett események hitelt adnak állításának, hogy Lajos a szövetség megkötésére nem gondolt. Nyíltan nem szakított teliát Lajos a rendekkel. A folytonos halogatáson kívül még személyesen is igyekezett Rákóczit lekenyerezni, így, mint Vetésy említé, a jaroszlavi uradalom ajándékozása, nagyobb pénzösszeg átküldése stb. által.1

) Ámde ezen személyes lekötelezettségre czélzó törekvések eredménye nem volt az. mit Lajos remélt. Rákóczi nem szűnt meg sürgetni az igért szövetség megkötését, a nélkül azonban, hogy szép szavak és biztatásoknál egyebet kapott volna. A míg a bécsi udvar föntemlített intézkedéseit megtette a háború folytatására, Rákóczi sem maradt tétlen. Miután Lajos azon kifogása, liogy idegen király alattvalóival nem szövetkezik, az abrenuntiatio kimondásával elesett, a szövetség megkötésének nem állt semmi útjában. Erre annál is inkább szükség volt, mert mióta Stabremberg fővezérré lett. a sereg több sikeres műveletet mutathatott fel. Elég itt Rákóczi fent idézett nyilatkozatára hivatkoznunk. Igy tehát érthető, liogy sürgette az igéret beváltását. De ezenkívül még más irányban is folytatott diplomatiai tárgyalásokat, hogy magának külszövetségeseket szerezzen. Ekkor merült fel tudvalevőleg azon terv, liogy Rákóczi a czár pártfogása mellett Lengyelország trónjára emeltessék. E tervnek s a vele kapcsolatosan járó tárgyalásoknak ismertetése nem tartozik szorosan ide. Elég tehát csak annyit felemlíteni, liogy e tervet a svéd udvar ellenzé. a franczia udvar pedig Desalleurs helytelen informatiói után szintén ellene nyilatkozott. Azonban Rákóczi nem akarta nyilt ellenségévé tenni a czárt. s azért, miután a busz ti tanácskozmány is a mellett nyilatkozott, hogy Rákóczi a lengyel királyságot fogadja el. Bercsényit fényes követséggel Varsóba, a czárhoz küldé, liogy vele ez ügyben tárgyalásokat kezdjen Ezen tárgyalásoknak tudvalevőleg az lett az eredménye, hogy 17u7. szeptember 4-én szerződés köttetett a czár és Rákóczi meghatalmazottjai közt, melynek értelmében a lengyel király Vetésy Fiedlern él I. 6 — 10. old.