Századok – 1895

I. Történeti értekezések - SZILÁGYI SÁNDOR: Emlékbeszéd Salamon Ferencz fölött 1. o.

4 SZILÁGYI SÁNDOR. # adásra fordította a drága időt, hanem a kitűzött pályájához előkészületre : nyelveket tanúit önerején, szótár segélyével, remekírók olvasásával. Óhajtott volna világot látni, s midőn a »tengerre magyar« jelszó felhangzott, elindult egy barátjával Fiume felé, gyalog, hogy a tengerészeti Akadémiába beirat­kozzanak. De Zombornál nem jutottak tovább : barátja meg­betegedett, s sok vesződség közt vissza kellett térniök Enyedre. Aztán másodéves deák korában báró Kemény Simonné — kinek háza találkozási helye volt Erdély politikai kitűnősé­geinek — meghívta udvarába nevelőnek, s ezzel nélkülözései legalább egy időre véget értek. Két év mulva (1847. nyarán) megvált a collegiumtól, mint végzett jurista. Az új világ, melybe lépett, semmit sem változtatott rajta. Haladt a maga útján. Elsajátítván a nyugoti nyelveket, elő­szeretettel fordúlt azokhoz a könyvekhez, melyek a self man-ek pályáját írják le. (Pursuit of knowlodge under difficulties.) Egy csomó jegyzetet állított össze azokról az emberekről, kik nyomorral és a sorssal küzdve, önerejökkel törtek pályát. Jel­lemző s egy czélra irányított kivonatok ezek. Mintha arról kivánta volna magát meggyőzni, hogy az erős akarat minden akadályt leküzd . . . Kern, nem önmagát akárta ő meggyőzni, ebben soha sem kétkedett. Paedagogiai előtanulmányaihoz tartoztak. Azon állítás ellen keresett czáfolatot, hogy »a fel­sőbb tehetségekről, geniekről nem lehet mértéket venni a mindennapiakra nézve« s ő úgy találta, hogy »a bol a termé­szettudományokban haladásról s felfedezésről van szó, a tárgy iránti vonzalomból magyarázható ki a fáradhatatlan s önálló munkásság, melynek közvetlen gyermeke az újabb dolgok fel­találása. Ezt — mondá ő — tisztán értem a dologban, míg a genie értelmét soha sem birtam felfogni.« Ott volt előtte a példa, sokat érintkezett vele : Zeyk Miklós, kire haláláig szeretettel gondolt. Ez az évtizedeken át szobájához és ágyához szegzett tudós, ki a Daguerre talál­mányának ezüst-lemez helyett üveg lapra vetését s arról papírlapra való átvitelét előbb feltalálta, mint az külföldön ismeretessé lett volna s 1849-ben utasítást adott a kormány­nak vontcsövű ágyuk készítésére. O látta ez embert műtér-

Next

/
Oldalképek
Tartalom