Századok – 1895

I. Történeti értekezések - PÓR ANTAL: ifj. Erzsébet királyné; Nagy Lajos felesége. - I. közl. 833. o.

836 IFJABB ERZSÉBET KIRÁLYNÉ, NAGY LAJOS KIRÁLY FELESÉGE. Zsigmondnak, mint Mária jegyesének. Megjegyzendő az isr liogy Zsigmond, ki fia volt Annának, Bogisláv pomeránai her­czeg leányának, JV. Károly császár negyedik feleségének. Kázmér lengyel király másodunokája volt. Lajos király legott, hogy a lengyelek meghódoltak Zsig­mondnak, elküldötte őt Lengyelországba, hogy ott Nalecz Bartos rablólovagot leverje, magát a lengyeleknél megszeret­tesse és a Piasztok véréből származott masoviai herczeget, ki Lengyelország trónjára vágyódott, szemmel tartsa. Fogalmunk lehet a lengyel urak garázdálkodásáról, lia az említett Bartos-i ól, ki egykoron kujáviai főkapitány volt, olvassuk, liogy ötven­kilencz franczia lovagból álló csapatot, mely a német rend országába indult a pogányok ellen hadakozandó, elfogott és előbb szabadon nem bocsájtott, míg 27,000 márka ezüstöt váltságdíjul le nem fizetett, Lajos király ama francziák pana­szára hadat járatott Bartos ellen, mely ennek jószágait pusz­tította és őt hajlandóvá tette, liogy 18,000 forintért eladja a királynak rablóvárait. (1381.) De Lajos nem így értette a meg­fenyítést, hanem új hadjáratot indított Bartos ellen, melynek vezetését Zsigmondra bízta, ki aztán a gneznai érsek. Subini Szedzivoj és Domarat Nagy-Lengyelország főkapitánya segéd­lete mellett Lengyelországba ment. liogy a lázadó Bartossal leszámoljon. Több várát elfoglalta már és éppen ioerősségét, Odolanow várát táboriotta körül, midőn Lajos király halálá­nak híre egészen más kombinácziókra szolgáltatott alkalmat.1) Miután Nagy Lajos királyt Székesfehérvárt a kápolná­ban, melyet önmaga Katalin leánya elhunyta alkalmából épít­tetett. szeptember 16-án eltemették, a következő napon leá­nyát Máriát — mint ezt maga írva hagyta - - a főpapok, országnagyok, nemesek és főnemesek összesége, mintha boldo­géit atyjának fia lett volna, Magyarország királyának megko­ronázták ugyanazon szint koronával, melylyel a magyar szent királyokat, az ő elődjeit megszokták volt koronázni, megtart­ván a szokásos ünnepségeket ; egyhangúlag, senki sem ellen­kezvén fölkenték és a kormánypálczát kezébe adták.2 ) Mária ekkor tizenegy éves levén, a kormányt helyette a természetes regens, Erzsébet anyakirályné vitte, ki el nem 9 Dlugosz 1. X. (lipcsei 1711. kiadás 67. 1.) egybevette Caro,. Gesch. Polens. II. 424. 9 Fejér, CD. X/I. 279. — Xem mindig fektet Mária királynő súlyt az egyhangú választásra, hanem — ha teheti — születésének és örökös jogának Köszöni Magyarország koronáját és trónját, melyen édes anyja tanácsa val a főpapok és főurak hozzájárulásával uralkodik. ( Anjouk, dipl. eml. 111* 502.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom