Századok – 1895

II. Könyvismertetések és könyvbírálatok - Márki Sándor. Aradvármegye és Arad sz. kir. város története. Ism. G. S. 764. o.

766 történeti irodalom. 766 gyökből nemesítettek meg. Hasonló csökkenést látunk a községeknél. A középkor végén 451 község volt Aradmegyében, a török uralom idejében csak 138 község létezik, ezeknek is egy része elnéptelenült. A mi pedig ezen időszakból az egyházi, iskolai, irodalmi viszonyokról meg az anyagi viszonyokról (őstermelés, ipar, kereskedés, közlekedés) van elmondva, megrendítő képét tárja előnkhe a hanyatlásnak, a pusztulásnak. A monographiának csak kisebb része (264 lap) az, a mi a török világ idejében való állapotokra vonatkozik, sokkal terjedelmesebb és részletesebb az a része, mely a felszabadulás utáni időket tárgyalja. A miket az új Aradvármegye megteremtéséről, berendezéséről, megyei és politikai életéről, Magyarország közmiveltségében részvétéről itt mond el szerző, igen becses részét képezik a monographiának. A török kiűzése után a felszabadult területen egy új élet tervezésének fontos feladata állott a kormány előtt. A régi megyét a háború előtti nemességgel egyszerűen helyre állítani nem lehetett, inert e nemesség a felszabadításkor már nem is létezett, kipusztult a török ellen folytatott százados küzdelemben. Helyét egy másik — ujabb keletű — nemesség foglalhatta volna el. az a melyet az erdélyi fejedelmek a honvédelem szempontjából teremtettek. Azonban a bécsi udvar tudomást sem akart venni ezen nemességről, nem respectálta az erdélyi fejedelmek adományozásait Arad és Zarándvármegyék területén, bódított területnek tekintette a töröktől visszafoglalt földet, mely felett saját önkénye szerint disponálhat. A szervezésnél egy új elemet is tekintetbe kellett venni : a török területekről időközönként csoportosan beköltözött ráczokat, kiknek száma igen nagy volt s a kik tüntetőleg hirdették, liogy gyűlölik a magyarságot s nem ezektől, hanem csak a »császártól« akarnak függeni. Az 1698-ban épült aradi vár mellett keletkezett városnak is a németek mellett ők voltak a lakói, rólok nevezték el a városnak által ok lakott részét ráczvárosnak, míg a többi résznek németváros "volt a neve. A bécsi udvar a rendezéssel rflegbizott Lamberg gróf tanácsára Aradvármegye visszafoglalt területén katonai határőrvidéket állított fel, az itt letelepített ráczokat katonai hatóság alá vetette, kiket egyformán használhasson úgy a török mint a magyar ellen. Az e miatt felszólaló magyaroknak meg kellett elégedni a kormány azon sovány elvi kijelentésével, hogy ez a most felállított határőrvidék nem képezi külön testét az országnak. Az aradvármegyei »Hinterland«-ban a magyarság ellen bravoszolgálatra szánt ráczságnak nem sokára alkalma nyilt ezt a szolgálatot teljesíteni a Rákóczi Ferencz-féle szabadságháboru