Századok – 1895

II. Könyvismertetések és könyvbírálatok - Vámbéry Ármin. A magyarság keletkezése és gyarapodása. Ism. gr. Kuun Géza. 746. o.

történeti irodalom. 761 iránt viseltető skepsisének, melyet apokrypknak mond. s ezen véleményét részint chronologiai, részint földrajzi és tárgyi, részint nyelvészeti adatokkal igyekezik támogatni. A chronologiai okok 1 ) nem járnak semminemű elháríthatlan nehézségekkel, az egyes tartományok és helyek közt megjelelt távolságok pedig részben bármennyire is különbőznek más utazók adataitól, jól tudjuk, hogy az utazás még mai nap is sok mindenféle körülménytől függ s a. helynevek leírásában észrevehető hibák, mint Vela Belar v. Bilar s Bundáz Burtaz v. I bírta s helyett nem tartoznak az útleírások szokatlanságai közé. A mi már a nyelvi nehézséget illeti, melyre V. újabb nagy művében a fősúlyt fekteti, azt nézetem szerint könnyen mellőzhetjük. mert annyi szláv szó még sincs a magyar nyelvben, hogy egy pannóniai magyar egy Kama-mellékivel születte nyelvét csak azon egy okból ne beszélhette volna, mert az a pannóniai magyar nyelv szláv szavait meg nem értette volna. A mi Julian szerzetes nagy-magyarországi útjáról szóló jelentésének néhány vonatkozását illeti, 1. Pauler Gyula »A Magyar nemzet története az árpádházi királyak alatt« cz. jeles munkája IL. kötetének 123-dik jegyzetét a 656—57 11. A 134-dik lap jegyzetében említett koronát Géza kapta 1074 után Y LI. Dukas Mihály császártól. 1. Panier Gyula id. műve 1. k. 172 —173 11. s az 563-dik lapon a 268-dik jegyzetet. — A 138-dik lapon V. a Konstantinnál előforduló hét magyar nemzetséget >zerilitem tévesen olyanféle szólásmódnak tartja, mint a turkoma.ii vagy kirgiz jeti at a hét ős. abban azonban Yámbéry- ' nek teljesen igaza van. lia műve 139-dik lapján azt mondja: Konstantin pedig határozottan téved, lia azt hiszi, bogy a magyaroknak — — Lebedias (Lébed) előtt nem volt vezérük. Azt irja A'., műve 148-dik lapján, liogy a IX-dik évszáz végén a Dnjeper. Dnjester, Pruth és Seret alsó folyásának vidékén egyáltalán nem lakott ember, V.-nek ezt a véleményét nem fogadhatom el. mert az említett földrészen a Dnjeper s Dnjester közt az uglin s a Pruth és Seret alsó folyásánál tiverci szlá\ törzs lakott ; a kievi krónika szerzője ezen uglicik egyik várát Paresecen-nek nevezi. — A magyar úr szóról szóltában megemlíthette volna V., hogy Kinnamos XII-dik évszázbeli byzánti iró a magyar király legidősebb öcscsét Ovoovit-nak híja. — Y. a 175-dik lapon újból kikel legrégibb történetünk kútforrásai ellen s a névtelen jegyző Gcsta Hungarorum«-ját otromba koholmánynak, a byzánti írókat tapasztalatlan-oknak s ezeknek szavahihetőségit, a ') Yámbéry, »A Magvarok Eredete« (Budapest. 1882). a 491 —92 11.