Századok – 1895

II. Könyvismertetések és könyvbírálatok - Vámbéry Ármin. A magyarság keletkezése és gyarapodása. Ism. gr. Kuun Géza. 746. o.

760 történeti irodalom. 760 Milyen másképen ír ezekről Fejér György id. műve végső fejezetében, melyben annak okát keresi, hogy a magyar állam miért szilárdulhatott meg ugyanazon a területen, hol a luínok, gepidák, avarok birodalma fenn nem maradhatott.1) Y. műve VII. fejezetének czíme : »az alakulás folyamának kezdete.« ebben szerző a magyar nyelvet alkotó finn-ugor és török elemek vegyüléséről szól. Vámbéry igen helyesen mondja, hogy a régibb nyelvészetnek az az alapszabálya, mely szerint egyik nyelv a másiktól nyelvtani alakokat nem vehet át, számos ujabban megfigyelt nyelvténynyel szemben nem állhat meg. Yámbéry erre nézve következő példákat hoz fel : »Az albán nyelvnek számos görög alakja van és a spanyolországi czigány nyelvbe az igék ragozásában spanyol személyrag: o, amos, ois, a főnév többesszámának képzésében s és más egyéb nyelvtani alak is jutott.«2) A magyar nyelvtant illetőleg se áll másképen a dolog s Y. erre nézt néhány példát hoz fel. A magyarnyelvet V. ezen új művében régi nézetétől eltérőleg alapépületére nézt ugornak tartja, és szerinte az ugor s török elemek végvidékénél az ugor népelemek nagyobb száma indokolja a nyelv ugor alapépületét. Azt mondja V., hogy csak letelepedett népek nyelvei vegyülnek, vándornépekéi sohasem s ez okon a magyar nyelv másutt nem keletkezhetett, mint a Kárpátok és az Al-Duna közt elterülő országban több évszázadig tartó időzés alatt.3) De hát vándorló népek nyelvéi csakugyan nem elegyednek? Hol van vándorlóid) nép a világon a czigánynál s ezeknek a nyelve nem elegyedett-e azokéval, a kikkel vándorlásaik közt érintkeztek ? Es lia a nyelvvegyületnek csakugyan conditio sine qua non-ja az illető népek letelepült volta, miért nem keletkezhetett volna a magyar nyelv Dél-Szibériában ? hiszen a koibalok, mint Yámbéry megjegyzi, eredeti jugurokból Szibériában lettek törökökké s ott sajátították el török nyelvjárásukat.4) De hiszen az avar korban V. szerint a finn-ugor s török néptöredékek a Don és Duna közt saját területeiken nem települtek le, hanem ide s tova hullámzó emberáradatot alkottak.5) Müve 99-dik lapján Y. egy igen érdekes megjegyzést tesz a Dnjeper Ouzi nevéről. Egy másik megjegyzésben a mű 106-dik lapján a tudós szerző a szláv pan szavat az avar Bajan-ból származtatja. — A mű 110-dik lapján Y. ismételten kifejezést ad Julian szerzetes tudósítása 9 L. Regni per Hungaros in Europa stabiliti, a 114-dik lapon. ®) L. a 83-dik lapon. '•'•) L. a 97-dik lapon. 4) L. a 11-dik lapon. 9 Az 53-dik lapon.