Századok – 1895

II. Könyvismertetések és könyvbírálatok - Vámbéry Ármin. A magyarság keletkezése és gyarapodása. Ism. gr. Kuun Géza. 746. o.

történeti irodalom. 759 nyitani, hogy ez a szarmata törzs csakugyan török volt ? Vámbérynek azon nézetét, liogy a byzántiak a szlávok elnevezése alatt minden nem török népelemet foglaltak volna össze, különösen a bizonyára nagyszámú (?) finn-ugor elmeket, nem fogadhatom el, mert Procopius és mások a szlávoknak nemcsak gyűjtőnevét ismerik, hanem különbséget tesznek az "Avrai-ok és Nxkaßrjvol-ok közt. a kik közül az előbbiek a Fekete-tenger partján a Dnjepr és Dnjeszter közt laktak, s az már épen nem valószínű, hogy a byzántiak a finn-ugor népeket azért számították volna a szlávokhoz. mert észrevették nyelvjárásaiknak különbözését a török-tatártól.1) Ha a byzántiak a nyelveknek s nyelvjárásoknak ilyen finom megfigyelői lettek volna, bizonyára észreveszik, hogy a finn-ugor nyelvek mégis csak közelebb állnak a török-tatár nyelvjárásokhoz, mint az indoeurópai vagy indo-germán szlávokéhoz. Hogy az avar birodalom leveretése után hazánkban annyi pogány avar tudta volna nemzeti jellegét fenntartani, mint a mennyiről Y. szól.2) a történelem ismert tényeivel alig megegyeztethető, hiszen majdnem egy évszázzal később is a Duna és Tisza közti földrész »avar pusztaság «-nak neveztetett s a kievi krónika szerzője az avarokról túlozva ugyan, de nem épen minden ok nélkül írhatta, liogy »az obrok fönnhéjázok voltak, miért is Isten kipusztitá őket, úgy liogy egy obrin sem maradt meg. S közmondás Oroszországban mind e mai napig: elpusztultak mint az obrok. sem nagybátya, sem örökös nem maradt utánuk.« A frankok nagy győzelméről az avarokon Eginhard tudósítása sok érdekest tartalmaz, s ebben Eginhard az avarokat liánoknak nevezi.3) Vámbéry szerint a nyugati avarok liarczias szellemét a keresztény vallás köztök való elterjedése gyengítette volna meg,4

) de kérdem, ha ez így történt, hogy esik az. liogy a mi saját fajunknak, a magyarnak, államalkotó erejét a kereszténység elfogadása nagyban s legnagyobb mértékben fokozta, s Európa többi népe is a kereszténység elfogadásával hatalmát s erejét nem hogy gyengítette, de ellenkezőleg nevelte, mert hiszen a kereszténység mindenütt a világon, a hol a lelki élet tényezőjévé lett s a sziveket meghódította, a népek erkölcseit csakis nemesítette, már pedig a költő szava való igaz : •így minden ország, támasza, talpköve, A' tiszta erkölcs, mely ha megvész, Uóma ledől 's rabigába görbed.« 9 L. a 62. lapon. 9 L. a 81-dik lapon. 9 »Tita Caroli Magni« cap. XIII. 9 E. a 81-dik lapon.