Századok – 1895

II. Könyvismertetések és könyvbírálatok - Vámbéry Ármin. A magyarság keletkezése és gyarapodása. Ism. gr. Kuun Géza. 746. o.

758 történeti irodalom. 758 érdekes fejezetben V. a khazar névről megjegyzi, liogy ez a. törököknél rabló-lovag, kalandos levente értelmében mind a mai napig megmaradt és nevezetes, hogy e szóban : huszár.. eredetileg könnyű lovas, a magyar nyelvben is még mindig él G A magyarok a kazarokat kozár-oknak nevezték, mint a liogy a Kozár, Kis-Kozár, Nagg-Kozár, Kozárd, Kozárvár helynevekből tudjuk, s bogy a kazarok magokat is kozár-oknak hittak, József kazar király levélváltásából s néhány zsidó forrásból következtethető. »A lmnnok Európában« czímű harmadik fejezet végén azt irja Y., liogy a bún nép maradványai hazánk síkságain a nagy bún király hatalmának emlékétol ótalmazva 2 : oly erősen meggyökereztek, hogy semmiféle későbbi események el nem pusztíthatták. A hatalomnak emléke lelkesíthet, s a lelkesedés győzelemre is vezethet, de nem oltalmazhat, legalább közvetlenül nem. »Az avarok Pannoniában« czímű IY. fejezetben azt irja V., hogy az a tény, hogy a mai magyar nyelvben vannak finn-ugor nyelveleinek, határozottan azt a feltevést javasolja. mely szerint az avar korban a Don és Duna közt ide s tova hullámzó emberáradat részben finn-ugor néptöredékből állott,3) s öt ez megdönthetetlen nyilvánvaló bizonyíték (arra), hogy itt összekeveredésnek volt helyed) Y.-uek ezen állításával szemben,, a kitűnő tudós iránt való minden tiszteletem mellett is, kénytelen vagyok kinyilvánítani, hogy az említett tényt az összekeveredés itt történtére nézt nem hogy megdöntlietlen bizonyitéknak tartanám, de erre nézt még bizonyítéknak sem tartom. mert hiszen az említett nyelvi tény történhetett épen úgv Baskiriában, mint Jugrában s Jugrában épen úgy történhetett, mint az Altai hegység táján, s bogy valósággal hol és hogy történt, azt csakis a nyelvészet derítheti fel. Theophyláctus Simocattanak elbeszélését az ál-avarokról Yámbéry helyesen tartja mesének, csakhogy ezen mesének is van némi magva,, mint a liogy Yámbérynak további, igen érdekes fejtegetéséből megláthatjuk,5) mely az egész nagy műnek egyik legbecsesebb része. — Y munkája ötödik fejezetében azon merész hiedelmének ad kifejezést, hogy Pannóniában talán már Attila előtt is tanyáztak volna ural-altáji népek. E feltevés igazolására minő legcsekélyebb bizonyíték hozható-fel? Yámbéry valószínűleg a metanasta jazygekre gondol,6) de mivel tudja bebizo-9 L. a 34-dik lapon. 9 50-dik 1. 9 Az 53-dik lap. 9 Ugyanott. 9 Az 58-dik lapon. 9 Ezeket ugyanis török népnek tartja. 1. műve 44-dik lapján» Ezzel azonban ellentétben van, a mit a 37-dik 1. mond.