Századok – 1895

II. Könyvismertetések és könyvbírálatok - Vámbéry Ármin. A magyarság keletkezése és gyarapodása. Ism. gr. Kuun Géza. 746. o.

történeti irodalom. 757 a-nthropologiai bizónyitékokénál sokkal kevesebbet ér«.1

) Ezt az érték-meghatározást nem tudom elfogadni, tekintettel a koponya-mérések eredményeinek gyakori ingadozásaira, a népfajok keveredésére, a népvándorlásokra, illetőleg egy más éghajlat-. változott talajviszonyok-, életmód-változtatásnak a faji jellegre gyakorolt befolyására; hivatkozom magára Vámbéryre, a ki e bevezetése egy más helyén nyilván mondja, hogy a nyelvi bizonyítékok segítségét bátran felhasználhatjuk, mert az anthropologiai ismertető jelek nyilvánvaló bizonyító erejére, ha az igazat megvalljuk, a physikai sajátságok rövid tartalma miatt még kevésbbé támaszkodhatunk.2

) Vámbéry ezen utóbbi nézetét helyesnek tartom, bármennyire is fontosnak vélem az ethnographia terén a physikai sajátságok bizonyító erejét, A nép- és nyelv-elegyedésekről V. bevezetésében több igen becses észrevételt tesz, melyeket nyelvész és nem nyelvész érdekkel s haszonnal olvashat. Egy ilyen népvegyülék a lobnoriaké, kik mongol és türk faj vegyületéből lettek. Az etlmos tüzetes meghatározásának V. helyes megjegyzése szerint még egy eszköze van s ez a nép-psychologia. melynek jellege, mint a hogy bevezetésének második, »a műveltségi momentumok bizonyító ereje« czímű részében mondja, állandóbb, mint a nyelvi s anthropohgiai. Nézetem szerint is az ethnos meghatározásánál s a faji jelleg fennmaradása tekintetében a népszellem a legfontosabb tényező. Gróf Dessevvffy József'. Guzinicshoz intézett levelei egyikében, egy a nemzeti lélekhez alkalmazott irodalmat óhajt, és nagy oka van ez óhajtásának, mert a fajfenntartó első sorban a nemzeti lélek. A nép-psyche állandóságának bebizonyítására Vámbéry kétséget kizáró s igen találó példákat hoz fel. Azonban ez a nemzeti lélek a nyelvtől s a physikumtól teljesen el nem választható, nyilvánul mind a kettőben, de nyilvánul a népek cselekedeteiben és hiedelmeiben is, s mert a népek cselekedetei a világtörténet ércztábláin olvashatók, az ethnographiának számos homályos kérdése megoldásánál a kivánt segítséget a történelem adja meg. A bevezetés 3-dik részében V. a magyar őstörténelmi kutatás eddigi módszereivel foglalkozik s e részben őszinte sajnálatunkra nem elég kegyelettel s méltánylattal szól azokról. kik szintén mint ő. habár az övétől különböző utakon, a magyarok eredetének felderítése körül fáradoztak buzgóan, önfeláldozólag. — V. művének második fejezetében a törökök legrégibb költözködő mozdulatai tárgyaltatnak. Ebben az igen • » A 12-dik lapon. ä) A 6-dik lapon.