Századok – 1895

II. Könyvismertetések és könyvbírálatok - Vámbéry Ármin. A magyarság keletkezése és gyarapodása. Ism. gr. Kuun Géza. 746. o.

történeti irodalom. 755 'örökségét már rég óta vitatják tudósaink. Az Árpáddal bejött főnemesek török voltát Nagy Géza egy a »Turul«-ban megjelent tanulmányában a következő szövegben igen valószínűnek mondja : »Bárminek tulajdonítsuk is előkelő nemzetségeinknél a török nevek hagyományszerű divatját: akár i volgamenti törökség fejlettebb kulturális, társadalmi és poli• kai viszonyaiból eredő intenzív hatásnak, akár pedig annak - a bizáncziak által használt türk elnevezés sok valószínűséget kölcsönöz e feltevésnek), hogy az Árpáddal bejött főnemesi osztály, a hagyományaink által emlegetett 108 nemzetség., tényleg török eredetű colt s csak maga a nép a »communitas« volt magyar stb.1) igaz. hogy Nagy Géza említett tanulmánya Vámbér}' legújabb műve előtt néhány évvel jelent meg, le Kunik A. A. még azelőtt a magyar nép előkelői nemzetiségét szintén töröknek mondotta s Howortli H. H. a kazarok török vagy ugor származásáról szóló előadásában, melyet az rientalistáknak 8z. Péterváron 1876-ban tartott harmadik nemzetközi gyűlésén olvasott fel, a magyarok nemzetiségéről szólva megjegyezte, hogy a magyarok uralkodó osztálya (dominant caste) török volt.2) Vámbéry legújabb nagy művének főtar-Taluia tehát csakugyan egy, az irodalomban új hvpothesist foglal magában, a mely szerint, mint fennebb láttuk, a hunoknak hazánkból nagy részben való eltávozta után finn-ugor és török elemek maradtak volna hátra, melyek aztán az avarság uralaltai, tehát finn-ugor és török népei s ezek maradványai által gyarapodva, a magyar etlinost s nyelvét megalkották. Az ugor \ így helyesebben jagor s török nép végvidékről szóló hypothesis szintén nem új. mert hiszen azt már Kunik s mások is vitatták s maga Vámbéry is a magyarokat már előbb is keveréknépnek tartotta: a különbség Kunik s Vámbérynek jelenlegi véleménye közt abban rejlik, hogy míg Kunik szerint ez az elegyedés a Fekete- és Káspi tenger közt elterülő pusztákon történt, addig Vámbéry hypothesise értelmében a magyar népet alkotó ugor és török elemek Pannónia lapályán elegyedtek össze. De mire alapítja Vámbéry szóban forgó bypot.besisét? Honnan tudja, liogy a bún hadsereg ugor elemeiből egy rész hazánkban maradt volna? Azt mondja, bogy a 'mi alföldünk, a mely az ázsiai síkságokhoz talajviszonyok tekintetében fölöttébb hasonló, nem egy ugor csapatot csábított letelepedésre. De vájjon az ugor népek ős hazája a mi alföldünkhöz hasonló síkságból állott-é? A vogulok s osztyá') L. a »Turul« 1891-dik évfolyam 55-dik lapján. 2) L. Yámbérv, >A magyarok eredete« (Budapest. 1882), a 415-dik lapon 48*