Századok – 1895

II. Könyvismertetések és könyvbírálatok - Vámbéry Ármin. A magyarság keletkezése és gyarapodása. Ism. gr. Kuun Géza. 746. o.

754 történeti irodalom. 754 ság vidékein emelt és külföldi felületes utazgatok után helytelenül római sánczoknak nevezett gyűrűikből is kiszoríttathattak. Ez avar korszakból a Syl folyó neve, a Saág1

) mostan Nándorválya), Ablő, Babócs, stb. helynév ; az Igech, Szerekes, Ankos-féle családnevek, melyekkel okmányokban találkozunk, szállottak reánk. Egyéb emlékek a föld gyomrában avagy fölül été n rejtőzhetnek még, maga az avarság pedig úgyannyira beleolvadt a rokon magyarságba, liogy azon időkben, melyekből történeti részletesb adataink vagy épen okleveleink vannak, már csak magyarokról lehetett szó. De éppen e találkozásnak, ez egybeolvadásnak róható föl ama jelenség, hogy p. o. Hunyad téréin is egész zömökben kellett magyarságnak tanyáznia, lia szabad a gyér adatokat összefogva s a későbbi alakulásokkal -egybevetve következtetéseket tenni.«2) Dr. Sólyom Fekete Ferencz az idézett szövegben hunokról nem szól s kezdi az avarokon, de hiszen dr. Réthy László is a »Pesti Napló« rövid ismertetése szerint a magyar nyelvet leginkább az avar nyelvvel hozza kapcsolatba ; úgy S. F., mint R. az avarokat a magyarok rokonjainak mondja. Nagy sajnálatunkra R. felolvasása, mint már ismételten megjegyeztük, nyomtatásban nem jelent meg. S. F.-é megjelent ugyan, de egy vidéki társulat évkönyvében, mely fájdalom! nem eléggé ismert hazánkban. Schafarik még a jelen évszáz első felében adott kifejezést azon sejtelmének, mely szerint az avarok talán 907 után a magyarokkal egy néppé olvadtak, 1. Vambéry szóban forgó művének 81-dik lapján a második jegyzetben. A kérdés ilyetén állapotában Vámbéry szóban forgó munkája főtartalmában irodalmilag bizonyára van új is. úgymint az a hypothesise, mely szerint Attila bún seregének finn-ugor elemei hazánkban (első ízben) a búnok legnagyobb részének elvonulása után hátramaradtak volna, s hasonlóképen az, »avarok« gyűjtőnevén ismeretes népconglomeratumból is maraidtak volna (másod ízben tehát) ilyen népelemek. Ennek a hvpothesisnek Sólyom-Fekete Ferencz közöltem szövegében nincs semmi nyoma s irodalmilag — tudtomra — nem létezik annak valamely bizonyítéka, liogy Réthy László felolvasásában erről szó lett volna. A búnok, avarok 0 Saágh helységnév előfordul több dunántúli megyében, de előjön dunáninneni megyékben is s közvetítő lánczszemként a magyarországi s -erdélyi Ságh-ok közt Ságh Temes megyében a Béga csatorna és Temes vize közt. L. ö. b. v. Ség a tihanyi apátság 10 55-díki alapítólovetében (későbbi oklevelekben Seeg-nek, Seegh-nek van irva), 1. »A tihanyi apátság 1055-iki alapító levele stb.« írta Szamota István (Budapest, 1895.), a 13. lap. -) L. a 1-4-dik lapon.