Századok – 1895

II. Könyvismertetések és könyvbírálatok - Vámbéry Ármin. A magyarság keletkezése és gyarapodása. Ism. gr. Kuun Géza. 746. o.

törtenetiirodalom. I o.) fel » Hun, avar, magyar continuitás« czirnű értekezését, melyre Hunfalvy Pál tett egy pár észrevételt s báró Kemény Gábor egy megjegyzést.« A »Pesti Napló« azon évi febr. 4-diki száma a kérdéses felolvasásról ezeket mondja : »Majd Péthy László tartott felolvasást a hun-avar-magyar rokonságról, melyben azt vitatta, hogy a magyar nyelv hazánkban már a honalapító ural-altaji magyar faj bejövetele előtt is élt Dunántúl (Pannoniában) és pedig az elszórtan élő hűn s még inkább avar töredékek ajkán. Nyelvünk s fajunk e hazában már a Hunyadiak korában érte meg az ezredik évet. A hunok, avarok és magyarok rokon népek voltak, a legutóbb jött hódítókat, eleinket azért nevezték magyaroknak, mert Magyar volt az uralkodó család neve. Ha a Tarján vagy Jenő család uralkodott volna, akkor valószínűleg mi most nem magyarok, hanem turjánok vagy jenők lennénk. A felolvasó nézetei hosszas eszmecserét keltettek.« Pelejthetlen emlékű barátom báró Kemény Gábortól értesültem először P. felolvasásáról, melyet ő olyannak mondott nekem, a mely hivatva van a magyarok eredetének kérdését felderíteni. Péthy felolvasásának részleteit nem ismerem s a »Pesti Napló« kivonatából az az egy áll tisztán előttem, hogy Péthy elmélete szerint a magyar nép a hún-avar töredékekből keletkezett, még pedig nem a Fekete-tenger vagy Maeotis partvidékein, hanem Dunántúl. Vámbéry legújabb nagy müvében a többi közt ezt az elméletet igyekezett bebizonyítani, tehát részben egy oly elméletet fejtett ki, mely már előtte megvolt, melyet egy tudományos társulat fóruma előtt legelőször P. okadatolt. A különbség az elmélet módozatában, tehát a részletekben lehet, erről pedig nem szólhatunk, mert a felolvasás, mint megjegyzem, nyomtatásban nem jelent meg. Az avar-magyar continuitást Péthy kérdéses felolvasása előtt néhány évvel a hunyadmegyei történeti s régészeti társulatnak Hátszegen» 1881-dik évi október hó elsején tartott vál. ülésén jeles tudósunk dr. Sólyom-Fekete Ferencz vitatta: E felolvasása megjelent a nevezett társulat évkönyveinek második kötetében (Arad, 1884), s ebben a tárgyunkra tartozó szöveg következőképen hangzik : »Igen sok nyom mutat arra, hogy az a, terület, melyet mai napság Huny ad véir megy ének nevezünk, az Árpádok idejében és már előbb a magyarok honfoglalásakor a magyar elem, illetve ezzel rokon avarság által sűrűbben volt benépesítve, mint gondolnók. A magyarok beköltözését alig 50 évvel megelőzőleg élt és munkálkodott llavennai Guido föld- és néprajzi följegyzéseiből kétségtelen, hogy többek között Hunyadmegye völgyei s ezek sorában Hátszeg vidéke szolgáltak utolsó menhelyül az avar maradványoknak, melyek a későbbi temesi bán-SZAZADOK. 1895. VIII. FÜZET. 48