Századok – 1895

I. Történeti értekezések - ÁLDÁSY ANTAL: Az 1707. évi ónodi országgyűlés története. - III. közl. 710. o.

áldásy a. az 1707. évi ónodi országgyűlés története. 717 Sennyey István kanczellár erre felkelvén, indítványt terjesztett elő, melyben a törvényes eljárás megindítását kéri kimondatni. De Okolicsányi és Rakovszky fennhangon ismételgették feljebb idézett szavaikat, a mi Rákóczit indulatba hozva, azon kifakadásra készteté, bogy Túrócznak ezen eljárása a merénylettel egyértelmíí és a kötött szövetséggel merőben ellenkező. Túróczvármegye ezen eljárásával nyíltan kijelenté, hogy nem bízik a fejedelemben. »Mert anélkül, bogy •lém a szövetség fejedelme elé terjesztette volna panaszait, oly utakat keresett, a melyek tökéletesen ellenkeznek a közegyetértéssel, s bogy oly sérelmek orvoslását kereste, a melyeket elő sem tudnék adni, mivel azok, miket ők fölemlegettek, nem tekinthetők sérelmeiül, figyelembe vévén, bogy mindnyájunkkal közösek, és liogy köteleztük folytatni a háborút, míg csak szabadságunkat törvényeink értelmében helyre nem állítjuk.«1) Igazságot és elégtételt kértehát a rendektől azon méltatlan és becsületsértő eljárásért, melyet Túrócz vármegye, illetve annak tisztviselői ellene elkövettek -) Rákóczi e szavait a rendek részéről mély csend követte, a mi őt rendkívül meglepte. Azt várta ugyanis, hogy a rendek a törvényes eljárás megindítását fogják kimondani a túróczi követek ellen. De ezen bitében csalódott. Egyik elsőrangú forrásunk, a bártfai napló szerint, mint föntebb említve volt. Sennyey kanczellár már előbb tett volt ilyen indítványt. Hogy most ilynemű indítványt senki sem tett, az igaz, hogy meglepő dolog, s Rákócziban e hallgatás tényleg azt a gyanút ébreszthette, hogy a rendek nagy része egyetért a túrócziakkal. De úgylátszik, hogy az egész gyülekezetet a bekövetkezendő tragikai fordulat előérzete lepte meg, s ennek hatása alatt állva, elnémult mindenki. Ugyanis a rendek azt várták, bogy a senatus, kit szerintük az elsőség illetett meg, valamelyik tagja fog szót emelni, míg a senatus, országos ülésről lévén szó, úgy vélekedett, hogy a rendeket illeti a kezdeményezés joga. Ezen tétovázásnak eredménye volt, hogy pár pillanatig csend uralkodott a gyülekezetben, mit Rákóczi arra magyarázott, bogy az egybegyűltek Túróczvármegye föllépését helyeslik. Ez fájdalmasan érinté őt, s e téves hiedelme okozta fi Emlékiratok p. 221. A nemzeti múzeumban levő diarium Okolicsányi és Rakovszky védekezését illetőleg ezeket mondja : semet excusarunt, quod non in forma seditionis, et tumultuariae faetionis, sed in forma gravaminis pro sortienda tot tantorumque onerum allevatione id fecissent . . . Ezen gravamen kifejezést látszik Rákóczi az idézett helyen szem előtt tartani. 9 Emlékiratok 221. old.