Századok – 1895

I. Történeti értekezések - ÁLDÁSY ANTAL: Az 1707. évi ónodi országgyűlés története. - III. közl. 710. o.

718 áldásy antal. keserű kitörését, annyival is inkább, mert azon biszémben volt, hogy a gyűlés a törvényes vizsgálatot fogja elrendelni.1

) A beállott csendet Rákóczi törte meg újból mondván, hogy fájdalmasan érinti őt, bogy haboznak kérését teljesíteni, holott az igazságszolgáltatást a szövetség legutolsó tagjától sem lehet megtagadni.2) De erre is mély hallgatás volt a válasz. E körülmény azon gyanúval tölté el Rákóczit, hogy a rendek hallgatásukual helyeslik a turócziak által előadottakat. Viharos erővel tört ki szivéből a fájdalom, keserű szemrehányással illette a rendeket, hogy hallgatásukkal csak helyeslik mindazon vádat, rágalmat, melyet a turócziak ellene szórtak. Nyilván azt hiszik, liogy ő csak azért tűrt a háború kezdete óta annyi fáradalmat, virrasztást, szenvedést, hogy a haza megkárosításával magának kincseket halmozzon össze. Ily körülmények között nem marad neki egyéb bátra, mint hogy visszategye a rendek kezeibe azon hatalmat és méltóságot, mellyel őt a szövetkezett rendek a szécsényi gyűlésen felruházták. s visszavonuljon, erdélyi fejedelemségébe.8) »Ezt érdomlettem tőled óh haza, bujdosásim után?! — kiálta fel Rákóczi. — Eletemet, véremet, mindenemet éretted fölszentölíem. Feleségemet. Gyermekeimet, szerencsémet megvetettem, sőt az édes Eleim is hozzád való szerelmekért s virágzó előbbi szabadságodnak helyire hozássáért mindeneket koczkára vetvén, véreket, hiteket föláldozták. Nem tűröm, nem szenvedem, magammal koporsómban viszem, mert te tudod Istenem, hogy igaz szivű vagyok és privatumot nem kivánok. Ne szenvedd édes Hazám rajtam ezt a gyalázatot!«4) E szavakkal felugrott és távozni készült. Rákóczi fájdalom kitörése magával ragadta a rendeket. A szavaira kitört lárma és zajban elveszett minden szó. Senynyei újból a törvényes eljárás megindítását hozta javaslatba, melyhez a katonasság nevében gr. Esterházy Dániel is hozzájárult.5

) De szavaikat elnyelé a lárma. A sátorból távozni készülő fejedelemnek Klobusiczky Ferencz útját állván, őt erővel visszakényszerité a fejedelmi székbe.6

) Bercsényi könnyes 9 Ugyanott. 9 Emlékiratok 221. old. 9 Emlékiratok 221—222. old. 9 Diariuma M. n. M.-ban fol. 5—6. 9 Kolinovics 122. old., »ex parte militiae subjungit Daniel Eszterïiasius se in tales legalem praestolari poenam . . .« Sennyey ezen indítványáról, bogy t. i. a fejedelem idézett szavai után tette azt, egyedül •csak a bártfai napló szól. Ez is mutatja, mily figyelemmel és pontossággal szerkesztette Péchy Ádám ezen naplókönyvet. 9 »Nisi per Klobusiczkium Oeconomici Consilii Praesidem vi ma-