Századok – 1895

I. Történeti értekezések - ÁLDÁSY ANTAL: Az 1707. évi ónodi országgyűlés története. - III. közl. 710. o.

716 áldást antal. •i népnek mindezzel szoros összefüggésben lévő elszegényedését. 9 Mindezt meglehetős bőbeszédűséggel. s oly nagy pathos •és túlzással adták elő. hogy a heves vérű Bercsényi már több ízben indulatosan szakítá félbe beszédöket; a fejedelem csak nehezen bírta őt lecsillapítani. .Rákóczi rendeletére Krucsay István felolvasá a rendek előtt mindkét iratot, hogy tartalmukról a gyűlés tudomást vegyen. Majd maga Rákóczi vette át a szót. Beszédében, mely válasz volt Okolicsányi és Rakovszky fejtegetéseire előadá, hogy a felpanaszlott bajok legnagyobb része csak következményei azon háborúnak, mely a bécsi udvar nyakassága folytán még mindig tart. s melyet szabadságuk visszaszerzése czéljából, a rendek határoztak el megindítani. De csodálatos, hogy ép Túrócz vármegye panaszkodik ezen bajok miatt, noha a többi megyékhez hasonlítva, éppen Túrócz -zenvedett legkevesebbet a háború bajai által. Mert hisz Túrócz iz ellenségből eddig csak Schlick tábornok menekülő hadait látta, Rákóczi Seregéből pedig nagyobb hadtest a megye területén nem fordult meg, mert az félreeső helyzeténél fogva, t hadműveletek keretébe nem lőn annyira bevonva, mint a többi megye. Azonban úgy tűnik ki beszédeikből, hogy azt hiszik, miszerint a fenntérintett állapotokból egyes egyének húznak hasznot, az efféle kijelentések, a mint ő látja, egyenesén az ő személye ellen irányulnak. »Bizonyára nagyon érdemetlen lettem volna azon bizalomra, a melylyel a rendek megtiszteltek, midőn fejökiil választottak, lia elnéztem volna az efféle rendetlenségeket, föltéve, hogy a vármegye fölterjesztvénye által értesítve lettem volna felőlük.« -) De e tekintetben hozzá nem intéztek panaszt, annál- kevésbbé jelentettek fel valakit névleg. S miért panaszkodtak a többi vármegyéknek, miért nem egyenesen néki? »Ezen eljárásból — mondja emlékiratában a fejedelem — nyilván kitűnik, liogy Túróczvármegye azért nem akart hozzám folyamodni, mivel engem is részesnek, vagy részrehajlónak tart. De. kérdem tőlük, szedtek-e he valaha vármegyéjükből az én rendeletemre, a rendes és minden .ármegye által elfogadott és kiszabott adónál többet ?;!

) Édes Nemzetem ! Hát ezt érdemlettem sok szíves, liazám ügye mellett való fáradságim után!? . . . Vagy öljetek meg, avagy nyeljen el az föld : készebb vagyok az országnak egyik szegletiben megvonnom magamat, mintsem reménlett köszönet helyett tirannusnak mondatnom.4

)« Emlékiratok -219 - 220. old. -) Emlékiratok 220. old. 9 Ugyanott. 9 Bártfai napló 145. old.