Századok – 1895

I. Történeti értekezések - KROPF LAJOS: Egervár eleste és a keresztesi csata 1596-ban. - bef. közl. 591. o.

604 EGERVÁRA ELESTE semmi fegyelem, s így történt pl., hogy a szultán hadosztályá­hoz tartozó 32 ezer janicsárból alig 7 ezer foglalta el helyét a csata kezdetén. A szpábik is csak gyéren jelentkeztek. Ezek közül sokan minden fegyelem nélkül mindenfelé saját tetszé­sük szerint szélledtek el, messzire zászlóiktól. Legnagyobb részük pedig a sátraikban bújtak el, mert féltek a puskaro­pogástól (for feare of ye harquibuse crackes). Midőn tehát, mint elbeszéltük volt, a keresztény sereg nagy keményen támadott, ütjokban a szultán sátra felé cse­kély, vagy éppen semmi ellentállással sem találkoztak, mert a törökök mindenfelé kardcsapás nélkül (without any offer of battle) megfutottak. Erről csakhamar jelentés érkezett a szultánhoz ; de nem is volt ily jelentésre szükség, mert saját szemeivel láthatta az egész hadsereg futását. Amikor a nagyúr értésére esett, liogy a szpábik és más fegyvernemekhez tartozó katonáinak legnagyobb része is a sátrakban bújt el, nyilváno­san kihirdettette a táborban, hogy mindenki, rang és foglal­kozás különbség nélkül, hagyja el rögtön sátorát és vegyen részt a csatában. Ha valaki visszamaradna sátorában, saját szolgája büntetlenül megölheti őt; és a kötelesség mulasztó gazdának fizetése és rangja az őt megölő szolgára fognak szállani. Hogy mily aggasztó helyzetben volt a török ügye, bizonyítja a szultán azon másik rendelete is, melylyel meg­ígérte, liogy a csauszok és más főrangú hivatalnokok és szpá­bik oly szolgái, kik a jelen kritikus helyzetben személyes bátor­ságuknak tanújelét adandják és a nagyúr segítségére fegyvert ragadva a keresztényeket megtámadják, a szpábik rangját és fizetését fogják elnyerni, vagy pedig oly más jutalomban része­sülni, melyet kérni és megérdemelni fognak. E rendeleteknek meg volt a kívánt eredményük. A török katonák nagy csoportokban előbújtak sátraikból és a szolga­sereggel együtt a szultán zászlója felé özönlöttek, ki ezalatt folyvást mozdulatlanúl megállta helyét sátra bejáratánál (who alwayes stood most resolutely firm in the door of bis tent). A megfutott janicsárok és szpábik közül is sokan visszafordul­tak, midőn észrevették szultánjuk kényes helyzetét és csopor­tosúlni kezdettek körülötte.

Next

/
Oldalképek
Tartalom