Századok – 1895

I. Történeti értekezések - KROPF LAJOS: Egervár eleste és a keresztesi csata 1596-ban. - bef. közl. 591. o.

ÉS A KERESZTESI CSATA 1596-BAN. 597 A szultán oly véletlenül és oly váratlanul került a csatába, bogy még arra sem akadt idő a törököknek, bogy tábort üsse­nek ; és következőleg a podgyászt hordó tevék és egyéb tehervívő állatok a szultán háta mögött állapodtak meg a teherrel hátukon, lerakodatlanúl, még pedig oly közvetlen közel­ségben, hogy ha a keresztények keményen előrenyomultak volna, a szultánnak és kíséretének a meghátrálás saját teherhordó állataik miatt lehetetlen lett volna. De úgy látszik a keresz­tényeknek nem volt tervük e napon döntő ütközetbe bocsátkozni, hanem egyszerűen a törökökkel megmérkőzniük, hogy CSCLTCT" tervükkel, csatározási módjukkal és erejükkel megismerkedje­nek s azért inkább védelemre szorítkoztak, mely körül nagy elszántságot és hősiességet mutattak. Végre a szultán, miután figyelmeztették vala őt arra, hogy a teherhordó állatok a fölcsatolt teherrel már hosszabb ideig állottak és a tábor még nincs felütve, ámbár esteledni is kezdett már, parancsot adott a visszavonulásra. A keresz­tények ezt látva, »hátrálásra magyarázták a mozdulatot« és vérszemet kapva nagy hévvel a szultán hadosztálya után nyo­multak és a törököktől hat könnyű ágyút elvettek. Rövid csatázás után, mely alatt kevés vér folyt, mindkét fél vissza­vonult.1 ) A szultán körülbelül egy angol mértföldnyire (some mile oft") ment vissza. Miután pedig a szultán sátora még nem volt fölállítva, az elhalt Szinán pasa2 ) sátorában volt kénytelen megvonni (a tiro di colubrina.) Mindkét fél ugyanazon folyóhoz járt ivóvízért és az ellenkező vízparton itatta lovait. Éjjel pedig lesték a gázlót, két oldalról. — Y.ö. a névtelen frank lovag jelentését a Hadtört. Közi. XXII. 552 — 8 dl. ') Xaima szerint több ezer keresztény, kik a puszta templom mögött voltak megfészkelve, »mint vaddisznók, vagy mintha bortól voltak volna elkábítva,« kezdettek átkelni a mocsáros vízen. De a törökök való­ságos golyózáporral fogadták őket és Cigala pasa, ki egy domb mögött lesett reájuk, a cserkadsikkal rajtuk csapott és sokat lekaszabolt vagy elfogott közülök. A menekülők között a tatárok is sok rabot ejtettek. A rabokat a szultán elé vitték, kinek parancsára sipkáik (azaz fejeik) a porba hulltak. — A szultán levele szerint 2 vagy 3 ezer keresztény esett el e napon. 9 A sátor birtokosát illetőleg vagy cserben hagyta Bartont emlé­kező tehetsége vagy pedig néhány szó a tollában maradt és azt akarta írni hogy az elhalt Szinán pasa és nagyvezér volt főlovászmester ének, Junisz agának sátorában hált meg a szultán ez éjjel. Ezt állítja Naima, ki szerint ez a döntő csatát megelőző napon történt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom