Századok – 1895

I. Történeti értekezések - KROPF LAJOS: Egervár eleste és a keresztesi csata 1596-ban. - bef. közl. 591. o.

596 EGERVÁRA ELESTE már csatároztunk.« A keresztények bízva erős positiójukban csak csekély számban mutatkoztak. A szultán könnyű lovassága Cigala és Hasszán pasák vezérlete alatt *) előre nyomóit s megnyitotta a csatát. Nagy elszántsággal átkeltek »a folyón«, mindkét fél hősiesen viselte magát és sok szép fegyverténynek voltunk szemtanúi. Ez így folyt, míg végre megérkezett a szultán, ki a nagyvezér baklövése miatt oly közel jutott a csata színhelyéhez, bogy a szultán személye a keresztények nehéz (? messzehordó) ágyúi tüzének volt kitéve, mielőtt ezt a nagy úr maga észrevette volna.2) Miután pedig becsületvesztés nélkül a szultán meg nem hátrálhatott volna, a puskás janicsárok rendeletet kaptak az előnyomulásra. Ezek a török oldalon álló rozzant templom mögött fészkelték meg magukat és csakhamar heves harczba keveredtek az ellenséggel. Kevés vér folyt azonban köztük s csakis azok szenvedtek közülök, kik »a folyón« átkelni merészeltek és megrohanták a keresztény tábort, mert bajtársaik nem siettek segítségükre s mindnyájan odavesztek. A szultán ezalatt a legnagyobb veszélyben forgott. Az ellenség táborában sok szökevény volt, kik látva a szultán nagy zászlaját, e jelből tudták meg, hogy a szultán személyesen jelen volt a csatában, még pedig a zászló közelében. E fontos fölfödözést azonnal közölték a keresztény tüzérekkel, kik azután nagy kitartással folyvást a szultán által elfoglalt pont felé irányozták lövéseiket.3

) Barton a szultán kíséretében, a második udvari kocsin állva, kisérte figyelemmel a csata menetét és több izben volt kénytelen legugolni a feje fölött sűrűn röpülő apró golyók (gun pellets) miatt.4) 9 Naima szerint Szinán pasa a cserkadsikkal, Féthi Giráj (a tatárokkal) és Murád pasa, Diai'bekir beglerbégje nyitották, meg a csatát. 9 Naima szerint azonban midőn a szultán elsőizben »megállj«-t parancsolt, még nagyon messzire voltak az ellenségtől, mert félt a keresztények messzekordó ágyúitól és csakis, miután sikerült tanácsadóinak őt kapaczitálni arról, hogy ily messziről lehetetlen volna a csatázás. egyezett bele abba, hogy a török tábor a keresztényekhez közelebb mozduljon. 9 Dr. Komáromy szerint (170. 1.) a török történetírók, a szultánt előbb lőtávolságba helyezik és azután meghátráltatják. Ez teljesen megegyezik Barton versiójával. 9 Hurmuzaki névtelenje szerint a két ellenséges tábor oly közel volt egymáshoz, hogy sugár-ágyúval egyikből a másikba lehetett lőni