Századok – 1895

I. Történeti értekezések - ÁLDÁSY ANTAL: Az 1707. évi ónodi országgyűlés története. - I. közl. 546. o.

áldásy A. aZ 1707. ÉVI ÓNODI ORSZÁGGYŰLÉS TÖRTÉNETE. 557 kai megegyező békére nem lebet számítanunk, továbbá, liogy a közbenjáró hatalmak, ámbár elismerék ügyünk jogosságát, nem fognak kedvünkért a császárral összeveszni mindaddig, míg fegyvereinek Francziaország fölött annyi győzelem által kivívott felsőbbsége megtörve nincs. E szerint a senatusban senkisem találkozott, a ki azon véleményen ne lett volna : mondjuk ki a függetlenséget, liogy így azon előnyben részesüljünk, miszerint a franczia királlyal szerződést köthessünk, ami által módot nyújtunk e királynak, minket mint szövetségeseit tekinthetni, ha majd az általános béke tárgyaltatik. Azonban ha jól emlékszem, figyelmeztetém őket arra, hogy előre tekintetbe kell vennünk azon bajokat is, a melyeket a nemzetre függetlenségi nyilatkozatunkkal hozhatnánk. Mert ha szerencsétlenségünkre a császár fegyverrel legyőzné a nemzetet : a hódítási jogra támaszkodva, eltörölhetné minden törvényünket, mint II. Ferdinánd tevé a csehekkel a prágai ütközet után. Ezen nehézségnek, a melyet csak azért is hozhattam •elő, hogy így némely embereim érzelmét jobban megismerhessem, semmi hatása nem volt. S valójában, könnyen beláthatta akárki, hogy ha valamikéj) az imént említett szerencsétlenség érhetne bennünket, kíméletes eljárásunk semmit sem használna ; míg ellenben igen sokat veszthetnénk, ha a f ranczia királylyal szövetségre lépni elmulasztanánk. Ezen határozat volt oka, hogy a rendek a következő tavaszra Ónodra összehivattak gyűlésre, minthogy e nagyjelentőségű ügyre nézve az ő beleegyezésök kívántatik vala. E pontot illetőleg titoktartásra köteleztem a senatust, mit ez pontosan meg is tartott.«1) 1707. január 18-án újból Rosnyón volt együtt a fejedelemmel az országtanács. Január 22-én kelt a fejedelem levele, melylyel a rendeket május l-re Ónodra hívta össze »a szövetséges rendeknek eleibe terjeszteni mind a békesség tractussa miképen folyt és miben maradott légyen, mind peniglen a szövetkezés tovább való folytatásáról tanácskoznunk.«2

) Amint láttuk, a senatus a rozsnyai első gyűlés alkalmával értesült a fejedelem által a franczia szövetség mibenlétéről valamint azon föltételekről, melyek alatt a franczia király hajlandónak nyilatkozott a szövetséget megkötni. Ami az egyiket, Rákóczi erdélyi fejedelemségét illeti, a fejedelem elhatározta, hogy az erdélyi fejedelemséget ünnepélyes trónfoglalással formaszerüleg is birtokába veszi, hogy ez által a maga részéről elhárítson minden akadályt, melyet Lajos halasztási 9 Emlékiratok 195/199. 11. 2) Szalay VI. 389.