Századok – 1895

I. Történeti értekezések - ÁLDÁSY ANTAL: Az 1707. évi ónodi országgyűlés története. - I. közl. 546. o.

558 ÁLDÁSY ANTAL. ürügyül hozhatna fel. Ezen szándékát be is jelenté a senatusnak, s a fejedelemség átvétele czéljából az erdélyi rendeket ] 707. ápril elejére Maros-Vásárhelyre hivta össze. A mi a szövetséges rendekkel való szövetkezést illeti,, ismerjük erre nézve XIV. Lajos kijelentését. Láttuk, hogy a rozsnyai első gyűlésen a fejedelem közölte ez ügyet a senatussal, mely mint említve volt a függetlenség kinyilatkoztatásának egyáltalán nem volt ellene. A függetlenségi nyilatkozat tüzetes tárgyalása volt, lígy látszik, tulajdonképeni tárgya a rozsnyai második gyűlésnek. Hogy itt valóban tárgyaltatott ezen kérdés, azt minden kétségen felül bizonyítja Károlyi Sándor naplója,, melyben olvassuk, hogy Rozsnyón »nagy dolgoknak csendességgel folyása után pro 1-mo Maji az egész statusoknak gyűlése termináltatott.1

)« Semmi kétség tehát, hogy a függetlenségi nyilatkozat kérdése itt alaposan meghányatott az egybegyűltek által. De Károlyi ezen jegyzetéből kitűnik az is, hogy ő e dologba be volt avatva, s így egy újabb bizonyítékot nyerünk Vetésy: »Particularitas secraittes de la pretendue Diette d'Onod, de 1707« cz. iratának hitélessége ellen, ki tudvalevőleg azt állítja ezen iratában, hogy Károlyi a függetlenségi nyilatkozat ügyébe nem volt beavatva.2) A rozsnyai gyűlést követő események nem tartoznak már szorosan véve ide. Csak röviden említjük meg azokat, hogy így a hézag, mely különben a rozsnyai és ónodi gyűlés időpontja közt maradna, ki legyen töltve. A gyűlés bezárta után Rákóczi Munkácsra ment, mig Bercsényi a Vág felé utazott, hol találkozása volt Sunderland angol követtel, ki — mint Rákóczi mondja — az angol királynőrészéről meg volt bizva, hogy a békealkudozások félbeszakadásának okairól bővebb felvilágosítást kérjen.3) Ezen találkozást nem ok nélkül, a békealkudozások újabb felvételét czélzó törekvésnek tekintik. Egy látszik, hogy a bécsi udvar tudomással birt azon érintkezések és alkudozásokról, melyek a francziamagyar szövetség kérdésében Rákóczi és XIV. Lajos között folytak. Nyilván azt gondolta az udvar, hogy a rendek most, midőn tudomással bírnak azon előnyökről, melyet a bécsi udvar 9 Gr. Károlyi Sándor önéletírása és naplójegyzetei. Kiadta Szalay László, M. Tört. Emlékek IY. köt. Pest, 1 865. 176. old. Kolinovicsnál is olvassuk a rozsnyai gyűlésről, hogy az »decernit, Dornum Austriacam Throno Ungariae omnino deturbandam, abrenuntiandum ejus regimini, Inter-Regnumque promulgandum .. .Comm. p. 207. 9 »... . sans s'ouvrir neamoins au dit Seigneur (se. Károlyi) au sujet de leurs intentions pour la declaration de l'interregne« Fiedlernél I. 293. Vetésy ezen iratáról alább még lesz szó. 3) Emlékiratok 202. 1.