Századok – 1895

I. Történeti értekezések - ÁLDÁSY ANTAL: Az 1707. évi ónodi országgyűlés története. - I. közl. 546. o.

56 ÁLDÁSY ANTAL. Roullier franczia követ ezalatt közölte királyával Yetésy idézett levelét. Lajos nov. 24-én következőleg irt ez ügyben Roulliernek : »Hét évi hadviselés után ideje van, annak berekesztését venni czélba ; annyival is inkább, mert részemről békeszeretetből viseltem a háborút. Miután én mindig azon voltam, liogy Magyarország elégedetleneinek a teljes nyugodalmat és régi szabadságuk s kiváltságaik helyreállítását szerezzem meg, crtesítse Rákóczi fejedelmet, hogy én elleneimet megkínáltam a békével. De a folyó hó 16-án kelt s ön által beküldött levél láttatja velem, hogy ők vonakodnak az értekezlettől. Én mint hiszem, elégségesen tanúsítottam őszinte békehajlamomat, Eljárásomnak azon egy gyümölcsét várom, hogy egész Európa oly nézetben leszen, miszerint nem nékem hanem elleneimnek kell tulajdonítani folytatását azon háborúnak, melynek fáradalmait a népek napról-napra inkább fájlalják. Közölje ön ezt báró Vetéssel, hogy földiéit és Rákóczi fejedelmet irántuk való őszinteségemről biztosíthassa.«1) Ezt a levelet Yetésy aztán november 29-én hosszabb levél kíséretében, melyben számot ad abbeli fáradozásáról is, hogy a békealkuról szóló hir igaz voltát kitudhassa, megküldé Rákóczinak, ki ekkor már tudomással birt a franczia és a bécsi udvar között megkezdett békealkuról. Yetésy levele valószínűleg még a rozsnyai gyűlés (1706. decz.) folyama alatt jutott Rákóczy kezébe, s ily módon a franczia szövetség ügye a rozsnyai gyűlésen is szóba került, melynek magának is legfontosabb oka a franczia szövetség volt. »Legfontosabb oka — mondja emlékirataiban Rákóczi — a kormány-tanács összehívásának a franczia király válasza volt, azon szövetségkötési ajánlatra, melyet Des-Alleurs őrgrófnak Egerben tettem. A király rendeletet küldött neki. liogy engem Erdély fejedelmének ismerjen el, és nyilatkoztassa ki előttem, miszerint királya semmi akadályt nem lát arra nézve, hogy vele ezen minőségben — azon utasítás értelmében, a mely neki adatott — diplomatiai viszonyba lépjen ; de hogy máskép áll a dolog a szövetséges rendeket illetőleg, n, kik szövetkezésükkor nem jelentvén ki magokat fiiggetlenekül az austriai-ház uralmától: látszatra legalább még elismerik ezt uroknak ; az pedig ellenkeznék a franczia király méltóságával, liogy más uralkodó alattvalóival viszonyba ereszkedjék. A nagy-szombati alkudozás alkalmából az egész nemjzet nyilván megismerte, liogy törvényeinkkel és szabadságunk') Fiedler I. 49. Magyar fordítása Szalaynál VI. 382/3.