Századok – 1895

II. Könyvismertetések és könyvbírálatok - Dr. Meyer; Gotthold Alfréd. Szent Simon ezüst koporsója Zárában. Ism. Pór Antal. 372. o.

TÖRTÉNETI IRODALOM. 383 járatok kimenetele Istentől függ. Híjjuk gyarló természetün­ket tanácsadóul, és a megfejtés emberien nem lesz nehéz. Mint a föntebb idézett föliratos táblából megértjük, ifjabb Erzsébet királyné fogadalmi műve 1380-ban elkészült. Ugyanazon felirat megnevezi mesterét is: Hoc opus fecit Fran­cisais de Mediolano. A jegyzőkönyv, mely a. koporsó megren­deléséről tanúskodik kissé bővebben ugyanazt mondja, hogy a megbízott öt előkelő zárai férfiú convenerunt cum magistro Francisco aurefico q(uondam) Antonio de Mediolano, nunc habitante Jadrae pro dicto opere confciendo. Még egy adat­tal bővül ez ismeretünk a Ferencz mesternek 1388-ban készült végső rendeletéből : Francesco orefice, q. Antonii da Sesto, territorio di Milano abitante di Zara. Tehát Ferencz arany­műves mester, néhai Antal fia született Sestoban, Milano tar­tományában, de Zára megtelepedett lakosa vala. Ezen körülményből szerző igen helyesen vonja le azt a következtetést, hogy midőn a magyar királyné bőkezű jámbor­sága létre hozta ezt a művet, azokat a művészi erőket hasz­nálta föl, melyek Dalmátország fővárosában találhatók valá­nak. melyek az ottani művészetnek adták meg színezetét, és amelyek bizonyára teljes jogga l foglalhatók le Dalmáczia, mond­juk : a magyar állam saját művészeti története számára, bárhol is állott bölcsőjük. Tgen örvendünk, hogy egy berlini tanár teszi ezen ész­revételt. Talán ezután magyar műtörténészeink is eltérnek az eddig követett léha gyakorlattól, hogy mindennek, amit a sors megkímélt a mostoha idők rombolásától, ha jelentősb alkotás, akár az építészet, akár a képfaragás, képírás vagy ötvösség terén, gondosan keresik, ha meg nem is találják, német, olasz vagy franczia mesterét, Nem úgy uraim, magyarországi mesterek alkotásai vol­tak e művek, mert jeles mesterekben soha sem, legkevésbbé szűkölködtünk a XIV. században. Hanem hát nagyon bele évültünk abba a rossz szokásba, bogy mindent kicsinyeljünk, ami magyar és nem — bécsi. Néhai jó Simor János prímás is. ki amint szerette Isten háza ékességét, székes főegyháza számára sok mindenféle drága kincset szerzett, de mindent noha helylyel-közzel megmeszelték vele — külföldről. Végső éveiben azonban kénytelen volt megvallani, hogy összes műkin­csei közül a legpompásabb, a legjelesebb budapesti alkotás : a pásztorbot, melylyel a pesti katholikusok megtisztelték. Szent Simeon koporsója elkészültére vonatkozik még az u. n. fölajánlási dombormű, melyben Erzsébet királyné átadja

Next

/
Oldalképek
Tartalom