Századok – 1895

II. Könyvismertetések és könyvbírálatok - Dr. Meyer; Gotthold Alfréd. Szent Simon ezüst koporsója Zárában. Ism. Pór Antal. 372. o.

TÖRTÉNETI IRODALOM. 373 A képek (már mint a jelen albuméi) oly szépek és sikerültek, hogy azokat csak a szöveg érdekessége múlja fölül épp oly mértékben, mint a sz. Simeon koporsója anyagi és történeti értékét annak művészi, különösen művésztörténeti becse meghaladja elannyira, hogy szobrászati díszének egy része helyet követel magának nemcsak az ötvösség, hanem a XIV. század egész olaszországi szobrászaidnak történetében. Ily értelemben nem csupán Dalmátországban, hanem az egész osztrák-magyar monarchiában alighanem az egyetlen munka, mely a XIV. századbeli szobrászatot fejlődésének egyik tetőpontján képviseli. Éppen szobrászati díszének legrégibb része a koporsót a Gfiotto-féle stilus egyik oly kiváló iparművészeti alkotásává teszi, a milyen Itáliában is aránylag kevés találkozik. Távol legyen tőlünk, hogy szerző művét az iparművészeti és művészettörténeti téren bírálgatni akarnók, hisz erre a szükséges szakképzettségnek is híjával vagyunk. De talán némely megjegyzéseink, melyek ismertetésünk közben tollúnk hegyére kerülnek, benne vagy másban, ki e tárgy iránt érdeklődik. a nézetek valamelyes módosítását idézik elő. Dr. Meyer műve Bevezetése után, melyben beszámol kútfőiről és tervrajzát adja kutatásainak, öt fejezetből áll : az I-ben az ereklyéről szóló hiteles hagyományokat —, a II-ban az ezüst koporsó történeti regesztáit közli —, a Ill-ban a szobrászati disz leírását megmagyarázni —, a IV-ben a mai alkatrészek stílkritikai vizsgálata mellett a művet helyreállítani kísérli meg ; végre az V-ben a koporsó művészettörténeti jelentőségéről. az olasz és dalmát rokon emlékekről értekezik. A sz. Simeon ereklyéiről szóló hiteles (és nem hiteles) hagyományok, melyeket szerző gondosan egybeállított, minket ez idő szerint kevésbbé érdekelnek. Sokkal fontosabb reánk nézve a koporsó keletkezésének törénete, melyet így állítunk egybe: 137 7. julius 5-én ifjabb Erzsébet királyné, Nagy Lajos magyar király felesége ezer ezüst márkát, a mi a mai értékünk szerint 42,000 koronát tesz ki. adott át Zára városának, és megbízott öt zárai, név szerint fölemlített előkelő férfiút, hogy e pénzen szent Simeonak szegényes koporsója helyébe ezüst koporsót csináltassanak. Ifjabb Erzsébet királyné sz. Simeon koporsójának szegényes voltáról akkor győződhetett meg, midőn férjének, napaasszonyának. az idősb Erzsébet királynénak, Tarantói Fülöp czímzetes konstantinápolyi császárnak és a császár felesége, Erzsébet. István herczeg, Lajos király öccse leányának, Durazzói (Kis) Károlynak és nejének, Durazzói Margitnak, sok magyar, bor-