Századok – 1895

I. Történeti értekezések - MÁTYÁS FLÓRIÁN: Szent István király kanonizácziója. - II. bef. közl. 318. o.

.SZENT ISTVÁN KIRÁLY KANONIZÁCZIÓJA. 325 szentté avatás, mint az értesítés módjára nézve az első osztályhoz. Ezen példák nem váltak be. Végre biztosítani akarjuk kegyes olvasóinkat azon állításunk igaz voltáról, hogy a pápa 993 óta általános vagy részleges zsinati tárgyalással végezte úgy a XI. mint a XII-dik században a kanonizácziókat. Tanúskodnak erről a XII-dikben II. Kalliszt Gerard — II. Incze Hugó — és III. Jenő Henrik császár ügyében tett nyilatkozataik. A Xl-dik századbeli szokásról szemtanú Damiani Péter biboros, ki 1072-ben hunyt el 84 éves korában, így ír: »Nostra aetate beati viri : Rondaidus Camarinensis, Anitus Ramibonensis, Guido Pomposianus, Firmanus Firmensis, et quamplures alii sanctae conversationis studio floruerunt. Super quorum videlicet veneranda cadavera ex sacerdotalis auctoritate concilii, sacra altaria sunt erecta.« (Liber gratissimus cap. 29. I. II. col. 146 Migne.) Kissé túl lőtt tehát a czélon Hartvik hűséges tanitványa. midőn egy-két pápai magán rendeletből a zsinati közvetités önkényesen mellőzhető voltára vélt következtetést vonhatni. »A canonisatio, úgymond, tőle függött, azt zsinattal, zsinat nélkül is tehette.« Igenis, tehette mindig rendesen 993 előtt, ezután pedig tehette ritkán és csak kivételesen. A mi »felfogásunk nem az volt, hogy a szentté avatás a XI. században csak zsinaton történhetett;« hanem az, hogy rendesen csak zsinaton. Mert a kivétel a szabályt erősíti : exceptio firmát regulám. At kellett tehát okvetlen tekintenünk a VII. Gergely tartotta zsinatokat, s nem volt szükség Lambertini felsorolt eseteiből kiszemelnünk a nekünk kedvezőket ; hanem mivel az átvizsgált zsinatokban kanonizáczió nyomára nem találtunk, Lambertini véleményéhez kellett csatlakoznunk, hogy t. i. mindeddig kétséges dolog : iktatott-e valakit VII. Gergely, vagy senkit sem a szentek sorába. Fönmaradt összes levelezéseiben és egyéb okleveleiben ilyesminek csakugyan semmi nyoma. A ki Sz. István kanonizáczióját kivételes pápai szentté avatásnak hirdeti, annak nem engedhetjük el a kivételes eset bizonyítását. Mert : exceptio non firmát exceptionem, sed regulám. V. A Hartvik-féle betoldás birálata. Lássuk most és mértékeljük a Hartvik-féle legendái betoldás értékét. Kérdés : igaza van-e az álarczos Hartviknak. ki ezt toldotta a népies módot jelző legenda szövege fölé : »A római szentszék intézménye szerént apostoli leirattal (bullával) végeztetett, hogy fel kell emelni azok tetemeit stb.«