Századok – 1895

I. Történeti értekezések - MÁTYÁS FLÓRIÁN: Szent István király kanonizácziója. - II. bef. közl. 318. o.

324 MÁTYÁS FLÓRIÁN. Bonifacius őrgróf pedig jelenté VIII. Benedek pápának úgy a csodákat mint a megtörtént népies szentesítést ; és véleményét kéré, építhet-e templomot tiszteletére, s helyeztetheti-e oltárra ereklyéit. Ismerjük a kérelmezőnek feleletül adott pápai leirat szövegét is, mely épen nem bulla, és nem szól az egész kereszténységnek : »Requisistis iudicium nostrum (csak véleményt) utrum in honore Simeonis nuper sanctificati (népies kanonizácio) liceret vobis ecclesiam construere, et eius venerabile corpus honorifice collocare ibidem. De quo respondemus : Si ita coruscat miraculis, ut vester homo nobis asseruit. aedificate ecclesiam, collocate in ea, eundem, iuxta quem (nem engedi az oltár alá temetni) altare consecrari rogate, in quo reliquiae sanctorum antiquorum condantur (ellenzi ereklyéi tiszteletét), de cetero tractate eum ut sanctum (a szentesítés már ugy is megtörtént volt). (A. SS. Julii VI. 320.) A római martyrologiumban ez áll róla julius 26-dikán : »In monasterio S. Benedict! in agro Mantuano sancti Simonis monachi et eremitae, qui multis miraculis clarus in senectute hona quievit.« Ezen példa tehát a népies eljáráshoz tartozik jelentéstétellel a pápához, és a negyedik osztályba sorozható. Az értesítés módjára nézve pedig a második szám alatti részleges kanonizácziókhoz tartozik — a zsinati részvéttel eszközölt teljes kanonizáczió ellen tehát nem bizonyít. Azon Simon remete szentesítése, melyről a t. értekező azt írja, hogy IX. Benedek idejében történt, zsinati részvéttel eszközölt rendes pápai szentté avatás volt. Poppo trieri érsek jeruzsálemi útjában ismerkedett volt meg ezen Simonnal, s rábeszélé, tartson vele a zarándoklásban. Midőn pedig ájtatosságát végezve székhelyére Simonnal együtt visszatért, bezárá Simont egy magános cellába, hol ő hét évet töltve meghala 1035-ben. Poppo 1038-ban ira felőle a pápának. »Vir quidam Simeon sanctitate laudabilis apud nos diebus istis ex hac luce migravit, — Accersivit nos tarn clerus quam populus ecclesiae nostrae obsecrantes, ut dato nobis vestri apostolatus decreto, nomen ejus liceat cum sanctorum nominibus conscribi.« A pápa ez ügyben oly zsinatot tartott klérusával mint XV. János 993-ban, és igy szól 1042-ben kelt bullájában: »Collecta romani nostri cleri splendida fraternitate, concordi deliberations determinavimus — eundem Symeonem — sanctum procul dubio esse nominandum.« (A. SS. Junii I. 97.) A római martyrologium meg is nevezi junius elsején IX. Benedeket: »Treviris S. Simeonis monachi et eremite, qui a Benedicto papa nono in sanctorum numerum relatus est.« Tartozik tehát úgy a