Századok – 1895

IV. Hivatalos értesítő - Felhívás tagtársak lakhelyére vonatkozólag - 300. o.

304 GR. WILCZEK EDE. hatalmat adott az egész tengervidék felett, úgy hogy még a szlavóniai bánok tekintélye is teljesen háttérbe lépett; legalább nem találtatik nyoma, hogy a güssingi grófok, vagy ez utóbbiak utóda a báni méltóságban (Bebek István) felléptek volna az előbbiek túlkapásai ellen. Es hogy ezek a kezükbe adott hatalommal, valamint a király irántuk tanúsított határtalan elnézésével visszaéltek, annyira a korszellem lényegében fekszik, hogy azon nem lehet csodálkozni. Különben Róbert Károly nemcsak a Brebirieket, hanem valamennyi tengervidéki hivét bőségesen megjutalmazta és önálló helyzetbe hozta, ki fellépésének kezdete óta mellette működött; így p. o. a Gussich családnak a termékeny és jövedelmező corbáviai grófságot, Spalato városának a hajózás és kereskedelem utáni teljes adó- és vámmentességet adományozta, sat. és e szerint maga is hozzájárult, hogy a partvidékiek separatistikus önérzetét megerősítse. Ha azonban Róbert Károly annyira a tengermellékiek kedvében járt, ezt nemcsak háladatosságból, de azért is tette, mert egy újabb nagy vállalatra gondolt, melynek kiviteléhez nem annyira a magyar nemzet, mint épen a tengervidék jó akarata és lelkesedése szükségeltetett. 1309-ben ugyanis, épen akkor, mikor Magyarországban diadalmaskodott és általánosan elismertetett, uralma tehát végkép biztosítottnak látszott, halt meg Nápolyban Róbert Károly nagyatyja, II. Károly nápolyi király ; noha ez utóbbi koronáját végrendeletileg harmadik fiának, Róbert-nek hagyta, mégis Róbert Károly is mint trónkövetelő lépett fel nagybátyja ellen ; és ez utóbbinak erős pártja lévén, Apulia és Nápoly esetleges erőszakos elfoglalására a dalmátok segítségére számított. Úgy mint pár évvel < ezelőtt Dalmátiát Nápolyból meghódította, így most viszont Nápolyt Dalmátiából akarta meghóditani. Róbert Károly igénye a nápolyi trónra azon alapúit, hogy ő II. Károly elsőszülött fiának, Martell Károlynak fia. volt, míg Róbert csak harmadik fia ; (második fia. Lajos, a későbben szentté avatott Toulouse-i érsek, nem jöhetett szóba, külömben már nem is volt életben.) Az elsőszülöttség elvénél és jogánál fogva tehát Róbert Károlynak igénye egész világos és jogszerű volt ; mind a mellett azonban a pápa, kire mind a két trónkövetelő hivatkozott. ellene és Róbert javára döntött, mire az előbbi visszalépett. Eléggé tapasztalhatta Róbert Károly a Szentszék jóakaratának becsét és az egyház döntő befolyását, semhogy magát evvel ellentétbe helyezni kívánhatta volna, mely gondolatot külömben jámborsága is kizárt ; azért alávetette magát a pápa