Századok – 1895

I. Történeti értekezések - MÁTYÁS FLÓRIÁN: Szent István király kanonizácziója. - közl. I. 218. o.

MÁTYÁS FLÓRIÁN. SZENT ISTVÁN KIRÁLY KANONIZÁCZIÓJA. 223 évfolyamában megjelent némely értekezésére utasítja olvasóját a szerző, melyben, mint hiszi, elegendő czáfolatot fog az találni az ezen ügyben követett tisztán népies eljárás vitatói ellen. »A kanonizáczió módjára nézve lásd az újabban M. Florianusnál (I. 214. és kk. 11.) hangoztatott kifogásokat, melyeket Karácsonyi J. »Kik voltak az első érsekek« (Századok, 1892. 131. s kk. 11.) ismétel, és az ellen a »Századok«-ban, u. o. 292. 1. felhozottakot.« *) A »Századok« idézett évfolyamában védelmezi a nagy olvasottságú szerző Hartvikot azon vád ellen, liogy ő valótlan dolgokat állít és anakronizmust követ el. Ezekre nézve ugyanis kijelenti, hogy »Hartvik tőle telhetőleg jól csinálta müvét, de a »pesti codex« írója elrontotta.« (281. 1.) Néhány idézetből pedig azt következteti, liogy Hartvik név más alakja Arduin vagy Artvinus is lehetett és Arduinra NT. és Xll-dik századi győri püspökre czélozva írja : »Ebből legalább következik, hogy Könyves Kálmán idejében egy Hartviknak vehető püspök létezett Magyarországon.« (286. 1.) Azon ellenvetésre, hogy a Hartvik említette gyermektized (decimae liberorum) valótlanság, mert ennek krónikáinkban vagy okleveleinkben semmi nyoma, így czáfolja : »Nem lehet csodálkoznunk, hogy okleveleinkben ily esetet nem találunk, ámbár — meg kell említenem — a pannonhalmi benczék egykori levéltárnoka Stachovics Rémig egyszer említette nekem, hogy ismer okmányt vagy okmányokat, melyek ily dézsmás gyerekről szólanak.« (287. 1.) A másik ellenvetésre pedig, hogy t. i. a 992-ben elhányt Meskó lengyel berezeg ezeredik évi római követsége korona és királyi czím végett anakronizmus, azt feleli, hogy »I. Boleszló lengyel királyt Könyves Kálmán királyunk kortársa prágai Kozma is Meskónak nevezi ; azt tehát Hartvikunk valami különös nagy hibájának nem tarthatjuk.« (294. 1.) Védelmét így végzi: »Karácsonyi úr ellenvetéseiben — úgy látszik nekünk — nem volt semmi, a mi Hartvikra anaebronismüst, későbbi kort bizonyíthatott volna. Sőt vannak okok, melyek egyenesen a XII. századra, sőt annak első felére utalnak.« (294—295. 11.) Mi a római szentszék rendelete szerént eszközölt 1083-diki kanonizácziót illeti, azt akarja a tudós historikus K. úr ellen és ellenünk bizonyítani, hogy azon esetben nem volt szükség zsinati eljárásra, hanem személyes pápai intézkedés volt az, habár bullát adott is ki a pápa ezen ügyben. »Még kevésbbé tekinthetjük leghatalmasabb érvnek Hartvik közelkorúsága 9 A magyar nemzet története az árpádházi királyok alatt. T. 191., 297.. 570. 11.