Századok – 1895

I. Történeti értekezések - MÁTYÁS FLÓRIÁN: Szent István király kanonizácziója. - közl. I. 218. o.

222 MÁTYÁS FLÓRIÁN. zálta 997-ben. »Teuzo praesentem fündavit episcopiis aedem Ad deus et sancti instituit Prosperi. Cuius ad banc semper veneranda transtulit ossa Cum papa Quinto nomine Gregorio. Forte Ticinensem qui tunc pergebat ad urbem Concilii sacri causam habiturus ibi. Sunt liaec facta Kai. nona Februarii.« (Acta SS. Junii. Y. 57.) Egyetlen adat a páviai zsinat időhatározására. íme szent ereklyék pápai áthelyezése hivatalos nyilatkozat nélkül. így csak német történetírók feljegyzéseiből értesülünk, hogy IX. Leo pápa 1052. juliusban kiemelte sírjából Wolfgang regensburgi püspök tetemeit és ezeket szentet megillető tisztelettel áthelyezte: »Ratisponam venit, sanctumqúe Wolfgangúm eiusdem episcopum de tumulo leva vit,« (Pertz, SS. IV. 802.) 5. Erzsébet schőnaui apácza elhányt 1165-ben'.' Csodás látomásait és tapasztalatait maga diktálá bátyjának. Egbert domonkosi szerzetesnek, ki azokat latin nyelven fogalmazta. Első. ki őt a hirschaui krónikában szentnek nevezte, Trithemius apát volt. Utána a kölni karthauziak jegyezték he nevét Uzuárd martyrologiuma 1515-diki kiadásába. Végre XIII. Gergely pápa 1584-ben a római martyrologiumba iktatá a szent életű apácza emlékét, a hol ezt olvassuk junius 18-dikán: »Sconaugiae sanctae Elisabeth virginis, monasticae vitae observantia Celebris.« (A. SS. Junii III. 608.) III. Ujabb történetírói nyilatkozatok az 1083-diki szentté avatás módjáról. Némely Hartvik néven ismeretes legendaszerkesztő püspök azt írja, hogy ő tudomással bir egy pápai bulláról (apostolicis Uteris sancitum est), mely László királyt és a magyar klérust szentté avatási ünnepségek tartására utasítja. Ezen legendaszerű állítást egyik újabb történetírónk teljeshitelű ténynek tartja, s ily alakban közli azt olvasóival: »VII. Gergely pápa elrendelte, hogy azok testeit fel kell emelni, — azokat szent gyanánt kell tisztelni — kik Pannoniában a keresztény hit magvait elhintették, az országot szóval, tettel a kereszténységre térítették. László király maga köré gyüjté 1083. augusztus havában az ország püspökeit, nagyjait, bölcseit — tanácsot ült velők és háromnapi általános böjtöt határoztak, kérve az Istent, mutassa meg jelekkel mit .kelljen cselekedniök.« A két különböző részből egybetoldott nem is híven fordított állítás kellő megokolása helyett a »Századok« 1892-diki