Századok – 1895

IV. Hivatalos értesítő - A. M. T. Életrajzok költségvetése 1895-re 204. o.

MAGYAR TENGERÉSZET AZ ANJOU-KORBAN. 207 nemzet közéletével áll, a legszembeötlőbben jut kifejezésre. Különben szükségesnek tartom kijelenteni, miszerint jelen értekezés nem alapúi önálló kutatásokon, nem tartalmazza újabb felfedezések eredményeit, és következőleg nem is arrogálja magának a tudományosság jellegét ; de egyszerűen arra szorítkozik. általánosan ismert és elismert tényeket és bárki által könnyen ellenőrizhető történelmi igazságokat az események tömkelegéből kiemelni és úgy coportosítani, hogy mintegy kidomborítva a korbeli magyar tengeri-ügy látképe élesebb világításba helyeztessék. E szerint az értekezés nem adja magát másnak, mint egyéni felfogásban gyökerező vázlatnak ; oly vázlatnak, melynek egyéni felfogása a legszilárdabb meggyőződésben és a tengerészetért való lángoló lelkesedésben leli alapját, I. Habár a magyar népnél, mint eredetileg nomád lovasnépnél. ősrégente kevés értelem és semmi hajlam sem lehetett a tenger és tengerészet iránt, mégis a nép vezéreinél, az Arpádházból származó uralkodóknál, amannak nagy fontossága azonnal helyesen felismertetett, mihelyt a nemzet a honfoglalás által állandó lakhelyekhez, és, a kereszténység felvétele által, európai életmódhoz szokott volt. Már az első Árpád-házi királyok erélyesen és következetesen oda törekedtek, hogy a tengerparton. és pedig az adriai tenger éjszakkeleti partján, szemközt a már akkor is hatalmas velenczei köztársasággal, biztos lábat vethessenek, és a gyorsan felviruló magyar államnak azon tenger feletti uralomban az illő részt biztosítsák. Egy korábbi történelmi vázlatomban,*) melyre ezennel utalnom kell. nehogy szükségtelen ismétlésekbe essem, iparkodtam kimutatni, miként I. László és Kálmán királyok határozottan tengermelléki politikát űztek, mely politika utódaik alatt állhatatos rendszerré tömörült, és II. Endre király uralkodása alatt egy czéltudatos tetőpontot elért ; iparkodtam egyéni felfogásomat olykép elfogadhatónak feltüntetni, miszerint a magyar keresztes hadjárat tulajdonképen nem lett volna más, mint a magyar tengeri hatalom alapításának kísérlete, egy sakkhúzás Velencze ellen, és védállásba való helyezkedés ez utóbbi túl-9 »71. Endre király keresztes hadjárataA »Századok« 1894-ki évfolyama 7. és 8. füzetében. 14*