Századok – 1895
I. Történeti értekezések - SZILÁGYI SÁNDOR: Emlékbeszéd Salamon Ferencz fölött 1. o.
8 SZILÁGYI SÁNDOR. # hozzá fogott tapasztalatai leírásához, nem mint memoireokat, — melyekről úgy volt meggyőződve, hogy csak erős kritikával használhatók — hanem mint történeti kútfőket. A karácsonyi évforduló különben is honvéd életére emlékeztette s ennek egyes epizódjairól a Reform, a Nemzet karácsonyi számaiban emlékezett meg. Ezeket a czikkeket ismételten újabb átdolgozás alá vette, kiegészítette, ellátta értékes bevezetéssel a memoire írásról, s el is készítette sajtó alá — fiókja számára. A történeti igazságnak akart e munkával szolgálni s lelki szükségét elégítette ki. »Pár nappal karácsony előtt — írja maga, a Csúcsánál elesett testvére halálára czélozva —• szokott lenni évfordulója egy honvéd-korbeli eseménynek. Én azt sokáig megünnepeltem barátaim közt, másod-harmad magammal, anélkül, hogy eláruljam, hogy kit és mit kell éltetnünk, miért vagyok szótalan és bús, ahelyett, hogy vigadnánk. Ujabb időben elmaradt ez is, de nem múlik el az a bizonyos nap, hogy az 1848-iki viszontagságaim és azok a számos, később mind meghalt derék pajtásaim eszembe ne jutnának.« Ez a könyv, mely abból a pár czikkből lett, »Adatok a Xl-ik zászlóalj történetéhez«, rendkívüli tárgyilagossággal, erős kritikával van írva —- valóban hutfÖ. Lépten-nyomon látja az ember : mennyit merít ő a lelkében épen megmaradt impressióiból, melyek bárom évtized tanulmányán át megsziirődve képessé tették őt a szereplő egyének biztos jellemzésére s az eseményeknek és viszonyoknak helyes megitélésére. Paedagógiai előkészületei, katonáskodása közvetett befolyással voltak irói egyéniségének fejlesztésére : íróvá saját maga képezte ki magát. Tanuló évei komoly tanulmányok s remekírók olvasása közt volt felosztva : mind a kettővel lelkét képezte. S ugyan akkor, midőn Szász Károlyboz intézett emlékiratán dolgozott, költemények fordításával üdítette fáradt elméjét. Byron egyik költői elbeszélésével: »Korint ostromá«-val elkészült, de e művére nagy súlyt fektetett, mert eleje bárom különböző kidolgozásban maradt fenn, sőt még azután is, hogy egyik szépirodalmi lapban közzé tette, simítgatott rajtuk ; ezenkivűl hozzá fogott Dante fordításához is.