Századok – 1894

Értekezések - SZÁDECZKY LAJOS: Szabó Károly emlékezete 195

,510 SZÁDECZKY LAJOS. kodein, hogy a Magyar vezérek korához méltó szép munka koronázta volna meg e tekintetben is évtizedekre terjedő, mélyre ható tanulmányait. Nem volt könnyű feladat, mert a székelyek eredetének kérdése : a magyar történelem tengeri kigyója egy század óta. A Scylla és Charybdis örvényei fenyegetik a történetíró hajóját itt a scytha Operencziás tengeren. A compass és gőzerő erre nézve még nincs feltalálva. Szabó Károly is eleinte csak törékeny sajkával s később is legfölebb csak vitorlás hajóval evezhetett az örvények között, melyeket kikerülnie egészen neki sem sikerült. Az első szirt, a melybe beleütközött, az u. n. Sándor-féle Csíki székely krónika volt. Egy csábos szirén csalogatta e s.'íirt felé a székely őstörténelem tündér paradicsomát kutató hajósokat. Egész új világot mutogatott ez varázstükrével, a melyről addig szem nem látott írást, fül nem hallott éneket. Hávasi Dácziáról szólt a bűvös ének, a hol Attila népének tôrçdéke megvonta magát, nemek és ágak szerint osztották fel magok között az örökséget és tisztségeket, s rabonbánjaik alatt éltek boldog vitézi életet. Budvárban Udvarhely mellett székelt a fő rabonbán — (Sz. K. szerint rovó bán) ; ott őrizték a székelyek ősi áldozó poharát, azt a kókuszdió kelyhet, melyet még ma is kegyelettel őriznek az Árpáddal •egykorú rabonbán Zandir-hám (Sándor khán) büszke ivadékai. Az áldozó pohár a krónika szerint Anakharsis scytha bölcstől származott légyen, ki a görög írók bizonysága szerint Solon kortársa lévén, Attila előtt mintegy 1000 évvel élt. És ennek a mesés eredetű áldozó kehelynek viszontagságai képezik a krónikának mintegy vezérfonalát. Budvárban őrizték a hat >kö-vér«-re (melyet Szabó Károjy »köszer«-rc javított) metszett alaptörvényt, a Zandir-hám Árpáddal kötött szerződésének hat pontját, melynek öt elseje az etelközi vérszerződésnek módosított utánzása, a hatodik arról szól, hogy »ki a fő rovóbán áldozatára meg nem jelenik, ketté vágassék«. Azután következnek a többi rabonbánok az Uopolettoí, Uopourok, Sándourok, Ugronok rövid történetei, melyek között legkuriosusabb pont midőn Kálmány László nemes férfiú a nemzetes László király fia (!) lakadalmát tartja Drusillával a Sándor István leányával, a Hét-erdő földének közepében, László király várában, a hol László király is ott volt a lakodalomban. A siciliai király leánya Busilla, mint a mesék tündér királykisasszonya, így változik át itt e székely krónikában a Siculo: rum comes leányává Drusillává, Kálmán király a Géza király fia (a ki tudvalevőleg a siciliai király leányát Busillát Vëttè nőül) Kálmány Lászlóvá a László király fiává, hogy a szent