Századok – 1894

Tárcza; Állandó rovatok - Folyóiratok szemléje - 942

rÂiiczA. 947 Kálmán. A Muzeum inounabulumainak leírását s czimjegyzéket (1491—1500.) közli Horváth Ignácz. A görög-nemzeti könyvtár kézirat gyűjteményeit Atheneben, ismerteti Bécsey Viktor. A mult évi külföldi irodalom magyar vonatkozású termékeit összeállította Horvát I. A füzeteket könyvismertetések s igen ügyesen összeállított vegyes közlemények zárják be. Az Erdélyi Honismertető-Egylet » Archiv ja « (Archiv des Vereins für Siebenbürgische Landeskunde) uj folyam, huszonötödik kötetének I. füzete megjelent. Az egylet több mint ötven év óta áll fenn, s nemcsak kizárólag a szászok történetével foglalkozik. Az ő gazdag és tartalmas folyóirata az egyetemes erdélyi történetnek is egyik elsőrangú forrása, melyben nemcsak értekezések és tanulmányok, hanem forrás munkák is jelentek meg. A most megjelent füzetben azonban csak egy dolgozat van, a »Heydendorff-család leveleiből (1737 —1753.) Seraplúntól összesen 228 levél, mely a mult század történetéhez politikai s mivelődés történeti tekintetben fontos adatokkal járul. A Protestáns Szemle I IX. füzetében megjelent egyháztörténelmi czikkek : A magyar prot. házassági jog története Pokoly Józseftől, nagyobb és kimerítő tanulmány, mely a Vl-ik füzetben ért véget. — A róm. kath. egyházi javakról Sincerustól. — A debreczeni hitvita kérdéséhez Révész Kálmántól, s erre válasz Zoványitól. Földváry Szegedi Kis István reformatori működését, Strompf Pilarik élete ismerteti. Ballagi Géza nagyobb és beható tanulmányt írt B. Vay Miklósról emlékbeszéd formában, melyet ő Sárospatakon olvasott fel. —- Egy vértanú reformátor (Fischer András) Szabó Józseftől. Az Armeniában dr. Temesváry János tagtársunk folytatja a magyar-örmény nemes családokról írt czikksorozatát, melyekben sok adalék és igazítás van Nagy Ivánhoz és Siebmacherhez s e füzetekben Batta, Bosánczi, Bogdánfi, Capdebo, Csiky, Csornák, seprősi Czárán, Dániel, apanagyfalusi Gajzágó, Gáspár, Gorové, Gorovéi, Stankovics, Hollóssy, Issekucz, Jakabfy, Kapdebó családok czímereit s nemes leveleit mutatja be felvilágosító sorok kíséretében. Az »Erdélyi Muzeum« f. é. I—15. füzeteiben a következő történeti becscsel biró értekezések láttak napvilágot : — dr. Márki Sándor az orosz-magyar érintkezésekről ír az erdélyi fejedelmek korában, Báthory István lengyel királyon kezdve s végezve 1699-ben. — Dr. Lindner Gusztáv hosszabb tanulmányt irt a kolozsvári kalandos társulatokról. Ezen kalandos társulatok először is papokból, még pedig egy határozott kerület papjaiból alakultak, s nevö-SZÍZADOK. 1894. X. FÜZET. 61