Századok – 1894

Tárcza; Állandó rovatok - Folyóiratok szemléje - 942

948 TÁRCZA. ket onnan vették, hogy minden hó első napján (kalendáján) hivatalos ügyeik elintézésére, közös istenitisztelet tartására és közös étkezésre gyűltek egybe. Idők folyamán azonban már nemcsak papok, hanem világiak is alkottak ilyen társulatot. Lindner történeti visszapillantást vet a társulatokra, a rokon fogalmú oltár társulatnak nyomait mutatja ki Kolozsvárt, hol már 1368-ban létezett ilyen s ezeknek további összefüggését a czéhekkel s némely czéhnek szabályaiból kimutatja, hogy azok egészen egybevágók a kalandosok alapszabályaival, lévén ezeknek főfeladatuk a vallás ápolása. A Kolozsvárt még ma is fennálló öt kalandos társulat alapítása 1857-ben történt s érdekesen irja le ezek történetét, fejlődését, mai állapotát. —• Dr. Szigethy Lajos Cserei Mihály és Históriájáról irt egy kisebb rajzot, röviden megírván Cserey származását, ifjú és férfikorát, jellemrajzát. — Dómján István a székely kérdésről s Wertner két Lőrincz nevű erdélyi vajdáról értekeznek. Veress Endre Hasdeuval polemizál. A Magyar Sionban Beke Antal az erdélyi egyházmegye képét nyújtja a XIV. század elején, összegyűjtvén s felhasználván az összes megjelent forrásmunkákat, s ügyesen csoportosítván az adatokat, úgy hogy nemcsak egyszerűen a száraz adatokat nyújtja, de mintegy Erdély kultur történetét e században, külön ismertetvén az egyházmegye egyes plébániáit is. Áldássy Antal Szent Bernát életét írta meg, az újabb kutatások eredményeit felhasználva. A Katholikus Szemle I—VI. füzeteiben : Kandra Kabos hosszabb tanulmányt tesz közzé a magyar ősvallás több isten-hivéséről kimutatván, hogy őseinknek a tüzet, az eget, a vizet, a földet, a tündéreket imádniok kellett. Dr. Takács Sándor a magyar klarissza apáczák volt pesti klastromának történetét adja, kik 1714-ben kaptak engedélyt s 1719-ben már az uj klastromban laktak Budán s 1729-ben költöztek át Pestre. Érdekesen írja le az alapítást, a személyes torzsalkodásokat 1782-ig, midőn is a zárdát feloszlatta II. József. Dr. Margalits Ede : Páter Lukácsról, a sólyomról, Szlavónia felszabadítójáról irt egy rövidebb életrajzot. Lukács 1620 körül született Pozsegában s külföldre kerülvén, 1658-ban tért vissza hazájába. A népdalok őt teszik meg a felszabadítás hősévé. Változatos és szenvedésekben gazdag életet élt Lukács atya, s dr. Margalits az ő életrajzával egyúttal adja a leigázott Szlavóniáét is, az által akarván mintegy kimutatni, hogy miért maradt legendaalakká Lukács s hogy 200 év után miért állított neki a hálás utókor szobrot. Sammer Nándor beható tanulmányt írt a Kereszténység nyomairól a honfoglalás előtt, hazánk területén.