Századok – 1894
Könyvismertetések és bírálatok - Maccari: Latino Istoria de re Giannino de Francia. Ism. Pór Antal 923
TÖRTÉNETI IRODALOM. 923 Istoria de re Giannino di Francia. A cura di Latino Maccari. (Siena, Carlo Nava, 1893. 8-rét I—LX+1—199 lap.) Volt szerencsém a M. T. Akadémiában 1892. október 19-én e czímen : Nagy Lajos magyar király viszonya Giannino di Guccio franczia trónkövetelőhöz értekezést fölolvasni, melynek főczéljául azt tűztem ki, liogy földerítvén a viszonyt, mely a nevezett trónkövetelő és Nagy Lajos királyunk közt szövődött, kimutassam helyét az oklevélnek, melyet a Magyar diplomacziai emlékek az Anjoukorból czímű okirattár II. kötete 528. lapjáról már 1875-től fogva ismerünk. Kapóra jött e czélom kivitelénél két. azon időben megjelent mű : Gabrielli, ^pistolario di Cola di Bienzo, és Rodocanaclii, Cola di Rienzo czímű monographiája, melyek segélyével elég bő rajzát adhattam a szerencsétlen Giannino viszontagságos, ne mondjam: regényes életének. Tudtam, hogy Tizio, Papencordt és Monmerqué szintén írtak e tárgyról ; de mert műveik nem estek kezem ügyébe, és kitűzött feladatom megoldásához okvetlenül nem is voltak szükségesek, azokat még nem is olvastam volt, midőn Latino Maccari úr, valószínűleg értesülvén értekezésemről a párisi Revue critique d' histoire ei de littérature 1893. évf. 42. számából, hol az J. Kont urban ismertetőre talált, fönczímzett művét előzékeny szívességből nekem megkiildötte. Maccari a Giannino-irodalom magaslatán áll. 0 ismeri Boi'ghesi. Serittori Senesi czímű kéziratától kezdve, mely első irt Gianninoról, mind a műveket, melyek Gianninóról szólnak, jóllehet ezek száma nein csekély. Adjuk legalább szerzőik neveit: Sigismondo Tizio, Chifílet, Tenneur, Daniel, De la Capelle, Gigli, Benvoglienti, Lucca, Vaisset, Pecci-Mazuchelli, D'Árgenson, Papon, Papencordt, Tabary, Monmerqué, Boré, Zefirino Be. Brehaut, Brequigni, Eondoni, Rodocanachi, Gabrielli és Mazzi. Mindezeket Maccari igen behatóan és alaposan birálja, s aztán megokolja saját véleményét Gianninoról, mely egészben véve nem ellenkezik a mienkkel, liogy tudniillik biztos Ítéletet Gianninoról, a rendelkezésünkre álló adatokból alkotnunk nem lehet. Azonban ő inkább tartja a boldogtalan trónkövetelőt rászedett, de jó hiszemű embernek, míg mi, kik Nagy Lajos királyunk bizonyítékára, ismereteinknél fogva nagy súlyt fektetünk, nem oly határozottan törünk pálezát fölötte. Ezeket elmondja Maccari hatvan lapot betöltő, fölöttébb tanulságos, de bennünket, magyarokúi nem első sorban érdeklő előszavában, melyet müve főtárgyához, egy N1Y. századbeli