Századok – 1894

Könyvismertetések és bírálatok - Erre válaszol Kropf Lajos 646

TÖRTÉNETI IRODALOM. 657 lenül több ezer mérföldnyi távolságban ugyanazt állítják, tanúságuk több hitelt érdemel, mint az önnön magát hazug embernek vádló Benyovszkyé. A három tanú bizonyságából pedig világos az, amit Oliver kapitány állít, hogy t. i. »Benyovszky a Bering szigeten nem volt, az Mentáikat nem járta be, Amerikát nem érintette s a Viz Sziget csak agyrém.« Benyovszky t. i. azt meséli, hogy Kamcsatkából jövet először is a Bering szigetnél kötött ki ; azután elvitorláz az Anadyr fokhoz, meglátogatja Amerikát, fölfödözi a Liquor szigetet s Japánba végre csak julius 29-én ér ; tehát három héttel későbben mint Bjumin és Sztepánov, pedig mindhárman együtt utaztak azon egy hajóban. A dátum hamisításra itt azért volt szükség, hogy a koholt rengeteg hosszú útra, melyet itt Benyovszky becsúsztatott, teljen elég idő. Hogy Bjumin és Sztepánov leírásai mily módon erősítik meg Benyovszky mesebeszédét a Bering szigetről stb., annak csak dr. Jankó a megmondhatója. Talán ennyi elég is lenne mutatványúl a Benyovszky geographiájából. Nem is akarom vele tovább úntatni az olvasót, de másrészt nem állhatok ellent a kísértésnek, hogy egy-két szóval meg ne emlékezzem »Uzilpadkár«-ról. Benyovszky angol kiadása szerint ez egy japáni tengeröböl neve. Dr. Jankó kommentárja e névhez rendkívül mulattató olvasmány. Két japáni tudós ismerősével kisütötte azt, hogy »az Uzi ugyan japáni szó és tartományt jelent, de a pa gyök a japáni nyelvben nincs meg.« A többi 5 betűvel úgy látszik nem törődik, hanem rögtön beismeri hogy a japáni alapon nem boldogulhat a névvel. De dr. Kavamura, hires japáni tudós, szerint lehetséges az is, hogy az Uzilpatkar név egy ajnú és a japáni uzi szavak összetétele. Csak az a kár, hogy dr. Jankó nem kérte föl dr. Kavamurát, hogy írja le japáni bötükkel az üzilpatkár nevet, mert ily módon mindketten rögtön belátták volna, hogy merő lehetetlenség, mert sem a japáni sem az ajnú nyelvben nincsen meg az l betű *) és ha khinai betűt is vett volna kölcsön, csak úgy syllabizálhatta volna ki, hogy U-zi-lo-ba-ta-ka-ru. De más az irás és más az olvasás! A közönséges japáni ember ') Erről dr. Jankó meggyőződhetik, ha betekint az általa használt japáni szótárba. — A pa gyök nincs ugyan meg a japáni közönséges »kaná«-ban (gyökök jegyzékében'», de »nigori« (vagyis hangváltoztatás) segélyével a h vagy f betűt b vagy p betűre változtatják át gyakran a ha, he, hi,ho,és fu gyökökben — Az ájnú nyelvet illetőleg 1. Pfizmaier értekezéseit Uber die Aino spräche (1852) és Vocabularium der Aino Sprache (1854) a bécsi csász. tud. akadémia kiadványaiban. — Az újabb források mind ájnu-nak nevezik a néptörzset.