Századok – 1894

Értekezések - MÁRKI SÁNDOR: A Hóra-lázadás magyarországi része - I. közl. 609

0 620 MÁRKI SÁNDOR. érdemei jutalmául táblabíróvá nevezte ki Petrovics aradi g.-kel. püspököt s a vármegye is szivesen üdvözölte, midőn okt. 21. az esküt letette *) ; de maga az alispán sem tekintette személyes ügynek elfogatását s a vármegye sem vette azt egyszerű rablókalandnak. Azért eskette meg őket, hogy ezentúl hű adófizetők, engedelmes alattvalók, szófogadó jobbágyok lesznek. Maga II. József is lelkiismeretlenül elámított s előttük érthetetlen politikai és társadalmi czélok fölvetése által az egyéni tulajdon megsértésére, rablásra, sőt gyilkolásra késztetett lázadóknak tartotta őket. Azért s aligha csupán az életveszélyben forgó, különben minden tiszteletre méltó alispán kedvéért könyörült meg rajtuk olyan gyorsan. Forray nem is késett megirni Bruckenthal báró erdélyi kormányzónak, mit tapasztalt a rablók táborában. Az egykorú tudósító2) szerint azonban »ő exczellentiája bagatellának vélvén e dolgot, félrevetette a levelet és mikor a tűz kiütéséről való hír Szebenbe ment, akkor jutott eszébe és elővevén, mutatta meg.« Okt. 26. az Erdélyben elfogott aradmegyei tolvajokat már lázadóknak tekintette ; 3

) egyelőre azonban még mindig csak a katonai összeírások ellen tiltakozott és csupán a sócsempészet s rablások megakadályozásáról volt szó akkor is, midőn a főhadparancsnokság szept. 6-án 2 század katonaságot rendelt.4) Ebben azonban annyi volt a beteg és az újoncz, hogy a vármegye csak 50 katonát küldhetett volna a nagylialmágyi sótisztség területén levő hágók őrizetére.5

) Egyébként szept. 27. egész nyugodtan rendelte el, hogy nov. 1. elkezdjék az általános népösszeírást, mivel nem lesz káros következése az országra és a nemzetségre, de visszaküldötte az e végből küldött oláh kérdőíveket, kijelentvén, hogy a megyei tisztviselők nem ismerik az oláh írást és csak a magyar s német táblázatokat tartotta meg6.) Novemberben már sokan jöhettek arra a gondolatra, hogy nem annyira véletlenségből, mint számításból történt, hogy Bécs Petru épen a Zaránddal s egyáltalán Erdélylyel szomszédos Aradban gyűjtött maga köré annyi elszánt fegyveres oláht; s hogy rabíó kalandjai csak arra valók voltak, hogy nagyobb és általánosabb mozgalmakat készítsenek elő. A XVI. század végén a magyar hajdúk, az elzüllött földönfutó nemesek ') Jegyzőkönyv, 597. sz. 2) Gyöngyössy János levele Tordán 1785. febr. 3. Hazánk. VII. 116. 3) Teleki, 41. «) HTT. 21031. sz. 6) Jk. 517. és 531. sz. *) U. 0. 513., 568. és 614.