Századok – 1894

Értekezések - MÁRKI SÁNDOR: A Hóra-lázadás magyarországi része - I. közl. 609

A II ÓRA-LÁZ ADÁS MAGYARORSZÁGI RÉSZE. 621 is rablószámba mentek, török és magyar előtt egyaránt gyűlö­letesek ; de a bogy ekkor őket nem akadályozta az a körül­mény, hogy Bocskay szabadságharczának tüzében mintegy megtisztuljanak, ép úgy hirdették most az erdélyi oláhok, liogy az ő szabadságukat is az aradi szegény legények s a hozzájok hasonlók férfias karja teremti meg. Az aradi, bihari pandúrok elől úgyis jobbadán a forrongó Erdélybe menekültek a rablók és Aradvármegyére innen következett be az a vesze­delem, a mitől az erdélyi kormányt óvta Forray. Az október 31-én Mesztakonban, Zarándban tartott népgyűlésről értesül­vén, Zarándmegyének Kis-Halmágyon Hollaky Farkasnál ösz­szegyűlt tisztjei Krizsán elfogatása végett Kuretyra küldték ki Gáli Mihály és Naláczy szolgabírákat, a kiket azonban az oláhok agyonvertek.1) November 2-án Kristyóron és Brádon. •3-án pedig Bibiczén égettek, raboltak és gyilkoltak. Jancsó András kristyóri pap, kinek családját kipusztították,2 ) B.-Sebesre menekült, hol 1773—1782. prédikátor volt s ott még 1789. is élt.3) November 4-én a most már Aradvármegyéhez tartozó Lunkára rohantak; elpusztították Gyulai Ferencz gróf csinos kastélyát s kivégezték gazdatisztjét, Gencsy Antalt; ücson a kath. templomot is fölperzselték; Kis-Halmágyon kirabolták Hollaky Pál özvegyének s Hollaky Antalnak kastélyait; a 12 Hollaky még aznap Dévára menekült. Pleskuczáról nov. 4-én Hollaky István zarándi alispán segítségre szólította Zaránd és Hunyad egyesűit vármegyék tisztikarát, másnap azonban már az aradmegyei Mokráról s 8-án és 13-án Arad­ról kellett ezt ismételnie, mert pleskuczai házát feldúlták az oláhok ; Csermura, Nagy-Halmágy és Acsuva egymásután szin­tén áldozatul esett a lázadók dühének. »Nem maradt bennök egyetlen épület sem, — mely a zarándi nemes urak zsarnok­ságának emlékéül szolgálhatott volna« — teszi hozzá egy román történetíró.4) MÁRKI SÁNDOR. ») P. Nagy László, Arad Tört. III. 53. (kéyirat), Csomós István kőrösbányai prédikátor előadása szerint. 2) Gyöngyössy István levele 1785. febr. 3. Hazánk, VII. 113. A Kristyóron megölt prédikátor nem Jancsó volt, mint Horváth (Magyar­•orsz. tört. VII. 568.) hiszi, hanem Bakcsy. (Hazánk, III. 149.). 3) HTT. 1789. évi 16820. és 24082. sz. 4) Densusianu, Bevolutiunea lui Horia. (Bukarest, 1884.), 169. V. ö. P. Nagy III. 54. Hazánk III. Í50. Teleki, A Hóra-támadás tört. 21. Kozma, Zaránd, 99—101.

Next

/
Oldalképek
Tartalom